Kiss Borbála: Győri céhes kiváltságlevelek a 16-18. századból II. kötet. (Győr, 2022)
Bevezetés
tizenkét forintot fizetett azért, hogy hozzákezdhessen a vizsgadarabhoz (1.). Amennyiben ez megtörtént, először egy negyven öl hosszú és negyven font súlyú hadikötelet, másodszor egy tizenkét öl hosszú és húsz font súlyú kocsikötelet, harmadszor egy hatvan öl hosszú és húsz font súlyú fonalat kellett sodornia (2.).74 A mesterremek elkészítésénél más szabályok vonatkoztak a céhbe felvételüket kérő, más városból érkezett mesterekre, valamint a mesterfiakra és a mesterségbe beházasodottakra. A magyar gombkötők nagyszombati privilégiuma előbbiek esetében a következőket határozta meg: „ha valamely külső mesterember mesterségének gyakorlásának okáért ebbe a városba jön, először a bírótól és [a] tanácstól a városbeliek közé kéresse és adja magát, és midőn befogadtatott, nemzetség és mesterlevelét a céh előtt tartozzék megmutatni” (2. artikulus).75 A győri és komáromi kötélverők Heister által megerősített kiegészítései között szintén találunk a céhbe felvételüket kérő, más városból érkezett mesterekre vonatkozó kikötést, mely szerint nekik csak egy tizenkét öl hosszú és húsz font súlyú kocsikötelet kellett elkészíteniük (3.).76 77 A mesterfiak számára a mesterré válást szintén szabályozták. A győri had mészárosainak privilégiuma csak arról rendelkezett, hogy nekik is alaposan és jól ki kellett tanulniuk a mesterség fortélyait. Az irat azonban ez esetben sem szabta meg pontosan, mit is értettek ez alatt (8., 10.).78 A győri és komáromi kötélverők Mansfeld által megerősített szabályzata már pontosan meghatározta a mesterfiak kötelességeit. A céhen kívülről érkezett legényekkel ellentétben számukra kevesebb elvégzendő munkát írtak elő a mesterré váláshoz. Mesterremekként egy negyven öl hosszú hadikötelet és egy kétszer összefont fonálból készült hatvan öl hosszú kötelet kellett készíteniük (26.). A Heister által megerősített kiegészítések között pedig már azt foglalták írásba, hogy „itt Győrben és Komáromban a mesterek özvegyeinek, a fiainak és leányainak minden előzőleg részletezett rendszabálytól mentesnek kell lennie” (3.),79 azaz mentesültek a mesterremek készítése alól. A győri had mészárosainak privilégiuma és a magyar gombkötők káptalani megerősítésének kiegészítései rendelkeztek a beházasodottként mesterré váltakról is. Előbbi a segéd számára előírta, hogy csak a céh engedélyével vezetheti oltár elé a mester özvegyét vagy leányát.80 Amennyiben ezt a rendelkezést megszegte, úgy a céh nem vette fel tagjai közé (9.).81 A magyar gombkötők esetében „a jövevény avagy új mesternek” nem volt szüksége a céhtagok engedélyére ahhoz, hogy valamely mester özvegyét vagy leányát feleségül vegye (6.).82 A mesterremek értékelését is szabályozták a privilégiumok. A győri had mészárosainak esetében a jelölt munkáját a mestereknek kellett megvizsgálniuk (8.).83 A magyar gombkötők nagyszombati rendszabályában ezzel kapcsolatban csak az olvasható, hogy a mesterremeket a céhmester házánál kellett elkészíteni (5. artikulus).84 A győri és komáromi kötélverők Mansfeld által megerősített privilégiuma szerint az elkészült vizsgadarabot két mesternek kellett megvizsgálnia. Amennyiben nem fogadták el azt, úgy a legény negyedév elteltével újra próbálkozhatott (24.). A Heister által megerősített kiegészítések szintén kitértek erre. A jelöltnek többször is kérnie kellett, hogy a mesterek a vizsgadarabot még a készítés közben ellenőrizzék, majd az elkészült kötelet a nyitott céhládánál az ún. „látóembereknek”85 kellett megvizsgálniuk és véleményezniük (4.).86 A leendő mesternek a mesterremek elfogadását követően is különböző kötelezettségei voltak. A győri had mészárosainak esetében a mesterré avatásért mind a legényeknek, mind a mesterfiaknak be kellett fizetnie a céhládába egy birodalmi tallért (8.).87 A magyar gombkötőknek a mesterremek elkészítését követően nem csupán egy meghatározott összeget - két forintot — kellett befizetniük, hanem „a köszöntőpohárt és [a] mesterasztalt is halogatás nélkül” megadniuk. A céhbe felvételüket kérő, más városból érkezett mesterekre azonban nem róttak ekkora terhet. Nekik csak a két forintot volt 74 GyMJVL Gyűjteménye, Céhes iratok levéltári gyűjteménye, A győri és komáromi had kötélverőinek céhprivilégiuma XV. 3. 7. kötet 75 GyMJVL Gyűjteménye, Céhes iratok levéltári gyűjteménye, A győri gombkötők céhprivilégiuma XV. 3. 4. kötet 76 GyMJVL Gyűjteménye, Céhes iratok levéltári gyűjteménye, A győri és komáromi had kötélverőinek céhprivilégiuma XV. 3. 7. kötet 77 Rigó 2020. 233. 78 GyMJVL Gyűjteménye, Céhes iratok levéltári gyűjteménye, A győri had mészárosainak céhprivilégiuma XV. 3. 3. kötet; László 1963. 382—385. 79 GyMJVL Gyűjteménye, Céhes iratok levéltári gyűjteménye, A győri és komáromi had kötélverőinek céhprivilégiuma XV. 3. 7. kötet 80 Rigó 2020. 256. 81 GyMJVL Gyűjteménye, Céhes iratok levéltári gyűjteménye, A győri had mészárosainak céhprivilégiuma XV. 3. 3. kötet; László 1965. 382-385. 82 GyMJVL Gyűjteménye, Céhes iratok levéltári gyűjteménye, A győri gombkötők céhprivilégiuma XV. 3. 4. kötet 83 GyMJVL Gyűjteménye, Céhes iratok levéltári gyűjteménye, A győri had mészárosainak céhprivilégiuma XV. 3. 3. kötet; László 1965. 382-385. 84 GyMJVL Gyűjteménye, Céhes iratok levéltári gyűjteménye, A győri gombkötők céhprivilégiuma XV. 3. 4. kötet 85 A vizsgadarabot megvizsgáló mesterek elnevezése. 86 GyMJVL Gyűjteménye, Céhes iratok levéltári gyűjteménye, A győri és komáromi had kötélverőinek céhprivilégiuma XV. 3. 7. kötet 87 GyMJVL Gyűjteménye, Céhes iratok levéltári gyűjteménye, A győri had mészárosainak céhprivilégiuma XV. 3. 3. kötet; László 1965. 382-385. 12
