Katona Csaba: „… kacérkodni fogok vele” - Slachta Etelka soproni úrileány naplója 1838-1840. 1. kötet. (Győr, 2014)
A naplók szövege
Augusztus 1-jén. Délután Chernél volt itt, a kedves, jó Lajos. Este vele a Neuhofba mentünk, innen a Casinohoz, hol Rótt is mellénk állott, később Batky s még később kis időre a herceg. 3- kán. Ma készült el új ruhám. Mivel egész délután Marimén segítettem, éjfél utána két órakor csak lettem kész. Este kissé a Casinohoz ültünk, hol Chernél is hozzánk jött. 4- kén. Délután a Neuhofban visszajöttünkkor Batky csatlá magát hozzánk s a város körül, innen hazakísért. 5- kén. Este a Casinohoz. Chernél jött itt hozzánk. O vásárfiát vett nekünk; mindeniknek két-két bonbont; az enyém, célzással hidegségemre, mellyel iránta viseltetek — a szegény! Tudom én is, mily fájdalmas, keserű érzés az, viszontérzés nélkül szeretni! Csakhogy nála múlékony leend — s nálam marada! 6- kán. Délután Batky volt itt; benn játszottak tante Claire, oncle Misch s Lisette Pelikán. Este város körül mentünk s Batkyval találkozánk, ki hazakísért. Chernél számára két papucsot vettünk, az enyémre ráírám: „Emlékül. Emlékezzék néha ennek látásánál, hogy szíves, őszinte barátsággal viseltetett Ön iránt Etelka. Figyelmeztesse önt ezen papucs sárga színe arra, hogy soha se legyen féltékeny. Soha se hajtsa ennek kormánya alá fejét.” Csak elég lesz ez? 7- kén. Rendkívüli bús vagyok; Csapónétől meg semmi hír! Tegnap vettem Vízkelety Etelkától levelet, ma ismét posta érkezett s egy sor sem a kedves nőtől! Mily kínos kétség! Tán Antal már nőt vett, s ő késik ezt tudtunkra adni! Tudja az ég! Isten határozand! Hibám az, hogy én mindig különös eszméken függök, így most azt képzelem hogy akkor veendek hírt Antal felől, mikor ezen könyv, melyben annyiszor fordult felette a szó s melybe annyiszor folytak toliamból bús gondolatim, beírva lészen — furcsa eszme! Valóban, csak oly tompa feszültségű elméből, minő az enyém, eredhet! 72
