Bana József - Katona Csaba (szerk.): Szigorúan ellenőrzött vonatok. Mediawave Konferenciák II. (Győr, 2009)

Farkas Andrea: A vasút mint a reprezentáció eszköze II. Rákóczi Ferenc kassai újratemetésén (1906)

FARKAS ANDREA

A VASÚT MINT A REPREZENTÁCIÓ ESZKÖZE II. RÁKÓCZI FERENC KASSAI ÚJRATEMETÉSÉN (1906)

„Nem temetés, hanem igazi diadalmenet volt, a minőben élő fejedelmek nem részesülhetnek, a holtak közül is csak azok, akiknek egykori dicsőségük már eszmeivé finomult."1 (Szádeczky- Kardoss Lajos, 1906)

A Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári béke (1711) után II. Rákóczi Ferenc fejedelem és legkitartóbb hívei először Lengyelországba, majd Franciaországba menekültek, végül 1716-ban III. Ahmed szultán kérésére Törökországba érkeztek.1 2

II. Rákóczi Ferenc 1735. április 8-án a törökországi Rodostóban3 hunyt el száműzetésben. Kérésére édesanyja, Zrínyi Ilona4 mellé a konstantinápolyi (galatai5), az akkori jezsuita, majd a rend feloszlatása után a francia lazarista misszió St. Benoit (Szent Benedek) templomába temették el. Szívét végakarata szerint Franciaországba, Grosboisba6 a kamalduliak kolostorába vitték.

Az alábbiakban összefoglalom a fejedelem és társai holttesétnek hazahozatalára vonatozó legfontosabb tényeket.7 Azonban mindez csupán háttérül szolgál ahhoz, hogy bemutassam: a modern kor egy olyan találmányát, mint a vasút, miként állíthatta a jeles esemény (és ekképp saját sikeres akciója) szolgálatába a regnáló magyar kormány olyan kiélezett politikai helyzetben, amikor egy ilyen nagylélegzetű, érzelmekre ható esemény elterelhette a közvélemény figyelmét az aktuális és súlyos kérdésekről.

A fejedelem hamvainak hazahozatala először a reformkor éveiben került szóba, de az 1848-1849. évi szabadságharc leverése után majdnem másfél évtizedig nem lehetett hivatalos formában szóba hozni. Az 1860-as években azonban már többen is felvetették a fejedelem itthoni újratemetését. Ebben elsősorban Thaly Kálmán8 játszott főszerepet, aki 1862-től kezdődően a Pesti Napló,

1 Szádeczky-Kardoss Lajos (1859-1935), történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

2 A szultán az újabb Habsburg-török háborúban a fejedelmet politikai céljai érdekében szerette volna „felhasználni". De mire Rákócziék Konstantinápolyba értek, addigra már aláírták a háborút lezáró pozsareváci békét (1718).

3 A mai Tekirdagban.

4 Zrínyi Ilona (1643-1703).

5 Galata Konstantinápoly egyik negyede, ahol ekkor főképp keresztény lakosság élt.

6 Franciaország, mai Yerres. A fejedelem száműzetésének első éveit itt töltötte.

7 A témának gazdag, általam is használt szakirodalma van. A teljesség igénye nélkül: BALLA, 1934; R. VÁRKONYI, 1961; KÖPECZI, 1976; KINCSES, 2003; HaláSZ-Katona-ÓLMOSI, 2004; R. VÁRKONYI, é. n.

8 Thaly Kálmán (1839-1909), politikus, történész, költő, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.