Bana József - Katona Csaba (szerk.): Szigorúan ellenőrzött vonatok. Mediawave Konferenciák II. (Győr, 2009)
Lovas Gyula: 125 éves a Bécs-Győr vasútvonal
Szigorúan ellenőrzött vonatok Dunán építendő híd kérdésével is. Ide is olyan híd építését tartotta szükségesnek, amely nem teremt árvízveszélyt a megyére. Rögzítette jegyzőkönyvében azt a kívánságot, hogy a megépülő vasút mellett az Ausztriába vezető és egyéb megyei utak is megmaradjanak, s a pályaépítések során a keresztezések miatt megbontott utakat a vasúttársaság állítsa helyre. Intett, hogy a vasúton elegendő és biztonságos út-átjáró épüljön a legeltetés céljaira, s figyelmeztetett a vasúttársaság által okozott károk megtérítésére. A megyegyűlés felkérte gróf Zichy Ferenc folyamszabályozási kormánybiztost is, hogy adjon véleményt, miként befolyásolja a Lajta-rendezést a vasútépítés. A kormánybiztos közölte, hogy a vasútterv a Lajta-rendezés munkáit nem befolyásolja, nem akadályozza. Brucknál és Lajtafalunál 16 öles híd építését javasolta. Közben egy sor vélemény érkezett a megyéből a vasútépítéssel kapcsolatban. Ezeket a megyei gyűlés 1839. március 11-én tárgyalta. A kizárólag földesúri érdekek védelméről szóló észrevételek legérdekesebbje a köpcsényi uradalom képviselőjétől eredt. Felhozta, hogy a vasúti forgalom megindultával a közlekedés a Pozsony-Parndorf-Sopron felé vezető postaúton már csak a gőzszekerek szokatlan zörgése miatt is fölöttébb veszedelmes lenne a jelenlegi tervek szerint. Ezért kérte, hogy a vasúttársaság vonalát az úttól vagy 65 öl távol vezesse, vagy pedig építsen új postautat. A lajtaujfalui uradalom képviselője azt kérte, hogy az angolkertjében a vasút megépítése után is biztosítva legyen a közlekedés. A megyegyűlés a javaslatokat tudomásul vette. A nagybirtokosok kérésére pedig kimondta, hogy a társaság a vasútépítéshez jobbágyokat nem alkalmazhat. A megyei közgyűlés új összetételű bizottságot küldött ki, hogy részt vegyen a vasúttársaság által összehívott értekezleten, amelyre Pozsony megye, Pozsony város, a Bécsi, Erdőaljai Kapitányság, valamint az illetékes uradalmak képviselői kaptak meghívást. A vasúttársaságot ezen Schmiedl Eduard mérnök képviselte. A találkozóra 1839. március 27-én Köpcsényben került sor, de a mosoniak már előtte való napon foglalkoztak a tárgyalásra kerülő tárggyal. Tulajdonképpen arra szolgált a találkozó, hogy a vasúttársaság tájékozódjon az érdekeltek állásfoglalásáról, kívánságairól. Pozsony megye küldöttei örömüket fejezték ki afölött, hogy a Bécs-Győr vasutat összekötik a bal parti vasúttal. Kifejezték kívánságukat, hogy épüljön híd a Duna fölött és a vasút vezessen be a városba. A mosoniak azonban már nem tekintették alapvető feltételnek a híd építését. Saját szempontjaik érvényesüléséről már meg voltak győződve, így elfogadták a nézőpontot, hogy ha a társaság nem vállalja a híd felépítését, úgy a vasút csak a Duna jobb partján épüljön fel. Eredetileg az egész bal parti, illetve középponti vasút induló üzemét lóvontatással képzelték el, jórészt pedig végleg lóvontatással szánták üzemeltetni. Sajátos módon így ez a terv maga mellé állította a magyar nagybirtokosok egy részét, benne a lótenyésztők leendő legjobb felvásárlóját látták. Amikor a Pozsony megyei rendek a középponti vasút támogatását kérve az ország törvényhatóságaihoz 1838. december 2-án körlevelet intéztek, ezt is kihangsúlyozták: 96
