Bana József - Katona Csaba (szerk.): Szigorúan ellenőrzött vonatok. Mediawave Konferenciák II. (Győr, 2009)
Lovas Gyula: 125 éves a Bécs-Győr vasútvonal
Szigorúan ellenőrzött vonatok megkérdezése nélkül engedélyt adott a bankárnak a magyar területen végzendő előmunkálatok megkezdésére. Erről egyidejűleg értesítette a vasútterv által érintett megyéket és törvényhatósági jogú városokat. Sina vasútépítési kérelmét az udvari kancellária továbbította a magyar helytartótanácshoz, amely gyorsan válaszolt a kérelemre, s az országgyűlés előzetes megkérdezése nélkül engedélyt adott a bankárnak a magyar területen végzendő előmunkálatok megkezdésére. Erről egyidejűleg értesítette a vasútterv által érintett megyéket és törvényhatósági jogú városokat. A vasútépítési előkészületek híre rendkívül gyorsan elterjedt. Azokra talán mégis Győr város reagált a leggyorsabban. Lelkesedéssel fogadta a városig vezető vasút hírét a lakosság is, természetesen először a kereskedők köre. Ám amikor kósza hírekből arról értesült, hogy a vonalat Győr kikerülésével vezetnék Gönyűig, a Választóközönség arra kérte a Tanácsot, hogy minden eszközzel biztosítsa, hogy a vasút a városon keresztül vezessen: „tekintve, hogy ezen város állását jobban csak az itt divatba jött kereskedéseknek tulajdoníthatja. Ne hogy a vasúttal való kikerülése esetére kereskedésétől, mint egyetlen egy gyarapodása ágazatától elesvén, lakosaival együtt előre látható szomorú állapotra juttasson". 1836. április 29-én vegyes ülést tartottak a vasút-ügyben, s közös akarattal Czeh János főbírót és Ecker János szónokot elindították, ki „felkeresi a vasútnak Győr városon keresztül vezetése érdekében a királyt, a nádort, a kancellárt, valamint báró Sinát, hogy megtudják a vonalvezetésre vonatkozó elképzeléseket és azokhoz alkalmazkodva ígéretet tehetnek, ha a vasút a város fundusán keresztül haladna, erre a város a szükségelt területet ingyen hajlandó átengedni". A visszatért küldöttség jelentése megnyugtatta a küldőiket azzal, hogy a vasút mindenképp Győrön keresztül épül meg. Útjuk célja ezen túl az is lett volna, hogy meggyőzzék az illetékeseket arról, hogy a vasutat csak Győrig érdemes megépíteni, Gönyűig azonban nem: „azt válaszolták a tisztelt urak, hogy őnekik ugyan nincs szándékuk a fővonalat Győrnél alább vezetni, de mivel a tapasztalás mutatná, hogy hosszabb idő óta a Győri Duna több hónapokig nagyobb hajók által járhatatlan, maguk is elkerülhetetlennek vélik ezen akadály elhárítására a vonalat egész a Torda szigetig kiterjeszteni, mi azonban csak egy mellékes kevés költségű pálya által fog eszközöltetni, úgy, hogy még ezen esetre is Győr maradna a fő rakodóhely a fővonalra nézve." 1836 júniusi közgyűlésén Moson megye is tárgyalta a vasútépítési tervet. Az alispán felhívta a járás főszolgabíráit, valamint az érdekelt földesurakat, hogy intézkedéseikkel segítsék a terv megvalósítását. Röviddel Sina vasúttervének első hírei urán, 1836. április 2-án trieszti kereskedők egy csoportja nyújtott be kérelmet a kormányhoz, amelyben az adriai tengerparttól Stájerországon át Bécsbe vezető vasút engedélyéért folyamodtak. Kérelmük akadályozta Sina terveit, ezért kormánykörök azt ajánlották a triesztieknek, hogy csatlakozzanak Sina vállalkozásához. Sina kijelentette, hogy az általa létrehozott pénzcsoport azokon a vonalakon kívül, amelyekre már engedélyt kért, hajlandó hálózatához csatlakozva megépíteni a vasutat Győrből Bu88
