Bana József - Katona Csaba (szerk.): Szigorúan ellenőrzött vonatok. Mediawave Konferenciák II. (Győr, 2009)
Lovas Gyula: 125 éves a Bécs-Győr vasútvonal
Lovas Gyula: 125 éves a Bécs-Győr vasútvonal dára, illetve Sopronból Triesztbe is. Ezzel az ajánlatával megnyerte a trieszti kereskedőket, azok elfogadták az ajánlatot, és önálló elképzeléseiktől visszaléptek (1837. június 27.). Ezután kapott engedélyt a Sina-csoport a Trieszt felé vezető vonalon végzendő előmunkálatokra, azonban már nem az első ígéret szerint Sopronból, hanem Wiener Neustadtból indulva a Gloggnitzig vezető pályára. Hasonló események játszódtak le Sopronban is. Sopronban a Bécs-Győr vasút tervének nyilvánosságra kerültével vasúttársaság alakult, hogy biztosítsa a Bécs-Győr vasútvonal Sopronon keresztül vezetését, sőt ha kell maga építse meg a Sopron-Bécs közötti vasútvonalat. Még a trieszti kereskedőcsoportot is felkeresték, és velük a közös Trieszt-Sopron-Bécs vasútvonal építésének lehetőségeit latolgatták. 1836. június 23-án küldöttséget indítottak Bécsbe, hogy megszerezzék a Bécs-Sopron között építendő vasút engedélyét. Különböző udvari köröknél tett látogatás után 1836. június 28-án a küldöttség Sina bankárnál is részt vett egy megbeszélésen. Ezen a bankár üzlettársa, Robert bankár is megjelent, jelen volt Schönerer mérnök is. Arról tárgyaltak, hogy a Sina, valamint a vele már társult két bankház mellé csatlakozna a vasúttervek megvalósítására a soproni csoport is, negyediknek. Sina itt közölte a soproniakkal, hogy az a terve, hogy Bécsből Schwechatig vezető egyenes vonalát ott ketté ágaztatja, egyszer Moson, egyszer Sopron felé. Kijelentette, hogy vasútját részvényes alapon kívánja megépítem és nincs akadálya annak, hogy a soproniaknak is engedjenek át részvényeket. Közölte azt is, hogy Schönerer hamarosan Sopronba utazik, hogy ott tereptanulmányokat végezzen. Valóban, már július 7-én Sina levélben is tájékoztatta a Tanácsot, hogy vasútépítési engedélyt kapott, s hogy a tervezett vasút vonalán a terep tanulmányozására kiküldi mérnökét, Schönerer Mathiast. Sina Sopron tanácsához írt levele még nem ígéri, hogy vonalát Sopronon keresztül építi, fogalmazása óvatos, a vonalvezetés tekintetében még nem történt ekkor döntés. Sina gyakorlatilag a Riepl-féle terv második részét tervezte megvalósítani és így az a Nordbahn folytatása lett volna dél és délkelet felé. Törzsvonala, amelyről később vállalata nevét is kapta, Bécstől Schwechaton, Bruckon, Mosonon át vezetett volna Győrbe, kiegészítve egy Pozsonyba vezető szárnyvonallal. Tervezett egy másik vonalat is Bécsből Dronau-Leobersdorfon és Bécsújhelyre, innen tovább Sopronba. Ezt elképzelései szerint kiegészítette volna Sopronból a Rábaközön át vezető lóüzemű vaspálya Győrig, illetve Laxenburgba, Helenantalba, Gloggnitzba, valamint a lajtaújfalusi és brennbergi szénbányákba vivő szárnyvonalak sora. A soproniak úgy vélték, hogy Sina terve a közvetlen megvalósulás előtt áll, el sem tudták még ekkor képzelni, milyen bonyolult história lesz az egészből, mire megvalósul. Ám, hogy végleg meggyőzzék Sinát arról, hogy számára mekkora előnyt jelent, ha Bécs-Győr közötti vasútvonalát Sopronon keresztül építi meg, a város két legtekintélyesebb polgárát, a vagyonos kereskedő Flandorffert és a földbirtokos és gyáriparos Rupprecht Jánost Bécsbe küldték, hogy tárgyalja 89
