Bana József - Katona Csaba (szerk.): Szigorúan ellenőrzött vonatok. Mediawave Konferenciák II. (Győr, 2009)
Horváth László: A görbe vasutak világa - a gyöngyösi vasútügy
Szigorúan ellenőrzött vonatok vonzásterülete Bácskai Vera mintaértékű kutatásai alapján1 valahol Pest-Buda- Losonc-Kassa-Debrecen-Nagyvárad-Szeged-Jászberény határokkal írható körül. Ezen körben megtermelt javak jelentős része Gyöngyösön került értékesítésre vagy legalábbis a Gyöngyösön kialakult árak mozgását követte. Fényes Elek még 1840-ben is hangsúlyozta a város kereskedelmi szerepét, akkori megállapításai szerint a település vonzáskörzetében még Szolnok, Jászberény vagy Eger is csak amolyan alközpont volt.1 2 Ez a jelentős szerep veszett el Gyöngyös esetében többek között a vasúti fővonal elvesztésével, továbbá az a lendületes gazdasági és létszámbeli fejlődés, mely a törökök kiűzésétől a 19. század utolsó harmadáig érzékelhető volt. A gyöngyösi emlékezet mind a mai napig a várost érő három sorscsapás egyikeként őrzi a vasúti fővonal elvesztését, (ti. a filoxéra-vész és az 1917. évi tűzvész mellett3). Legendák, pletykák, hamis vagy valós történetek lengik át a gyöngyösi vasút históriáját. Most terjedelmi korlátok miatt ugyan, csak vázlatosan, de megpróbálom a várost elkerülő vasúti fővonal történetét a fellelhető levéltári, történeti források, valamint a korabeli sajtó alapján „mítoszától" megfosztani. 1847. szeptember 1-jén adták át a Pest-Szolnok vasutat,4 amely óriási vitákat, indulatokat váltott ki. Voltak támadói és lelkes hívei egyaránt az új vívmánynak, de mindenki érezte, hogy most olyasmi vette kezdetét, amire eddig nem volt példa az ország történetében. Alapjaiban változtak meg a Kárpát-medence kereskedelmi, közlekedési, gazdasági lehetőségei a vasút következtében. S még így is meglepő, hogy „Gyöngyös város betsületes Tanátsa" milyen gyorsan reagált az új kihívásra. „Városunk jobb léte, 's főleg a kereskedelmi Közlekedésben leendő haladás végett a vas úti társaság Igazgatója azért minthogy a fiók vas utat, minthogy városunk határjában ahhoz megkivántató anyagok ellegendő mennyiségben volnának mellyek végett nézetünk szerint a fiók vas út kevesebb költséggel köttethetne öszve, hivatalos egyszersmint megkérő Levéllel leendő megkereshetése elhatároztatott..." 5 mégpedig 1847. június 1-jén, vagyis még a szolnoki vasút üzembe helyezése előtt. Tehát a korabeli városvezetés pontosan felismerte a vasútban rejlő lehetőséget, nem lustaság, tehetetlenség vagy nemtörődömség okozta hát a várost elkerülő fővonal megépülését. A vasúthálózat kiépítése az abszolutizmus időszakában kapott látványos lendületet Magyarországon. A centralizálni törekvő bécsi udvar — a katonai szempontokat is szem előtt tartva — igyekezett „beszőni" az országot a vaspálya pókhálójával. A Pesti Kamara a fontosságra hivatkozva hat főirányt emelt ki, és biztosított elsőbbséget megépítésükhöz. Ezek között találjuk a legsürgősebben 1 BÁCSKAI, 1988.21. 2 FÉNYES, 1840. Eger és Gyöngyös megosztott körzetében Fényes Elek egyértelműen a gyöngyösi vásárnak tulajdonít nagyobb fontosságot. 3 MlSÓCZKI, 1991. 45. 4 Szabó-Szabó, 1989.241. 3 Kovács, 1984.351. 72
