Bana József - Katona Csaba (szerk.): Szigorúan ellenőrzött vonatok. Mediawave Konferenciák II. (Győr, 2009)
Horváth László: A görbe vasutak világa - a gyöngyösi vasútügy
kiépítendő Pest-Hatvan-Gyöngyös-Eger-Kassa-Eperjes-Galícia vasúti összeköttetést.6 Az 1860-as évek elején beindított vasúti munkák a korabeli lapokban rendszeresen közölték a gyöngyösi vasúti fejlesztések helyzetét. „... Gyöngyösről tudósítanak bennünket, hogy a pest-losonci vasút-társulat Hatvantól Gyöngyösre szárnyvonalat építtet."7 Még konkrétabban fogalmazott a német nyelvű Central Blatt 1865. február 15-i számában: „Végül megkaptuk az előkoncessziót 1864. november 30-án a Hatvan-Gyöngyös vasútra is, amelyet Gyöngyös város kezdeményezett. Kitűzték a nyomvonalat is, amely nemcsak arra hivatott, hogy a kereskedelmi szempontból fontos városokat összekösse, hanem hogy a természeti eredetű termékekben igen gazdag Felső-Tisza és Mátravidék, valamint Pest és a Duna, másrészt Felső-Magyarország között vasutunk révén közvetlen kapcsolat jöjjön létre.. ,"8 Gondolhatnánk ezek után, hogy a gyöngyösi vasút ügye most már „sínen volt". S tényleg nemigen gondolta senki, hogy a Pest-Hatvan-Gyöngyös-Eger- Miskolc nyomvonal helyett, egy Hort-Csány-Vámosgyörk-Adács-Ludas-Kál- Kápolna-Füzesabony-Szihalom irány kap valaha is zöld utat. Ez közlekedéspolitikai, közgazdasági „tréfa" lett volna bárki szemében, és valószínűleg a közutálatnak örvendő, de egyébként szakszerű császári adminisztráció számára is. Csakhogy jött a kiegyezés, és vele feltűntek Magyarországon a titokzatos „görbe vasútvonalak"! Titokzatos módon a már kitűzött nyomvonalak is sokszor változást szenvednek, hogy a célszerűség rovására egyik vagy másik befolyásos személyiség birtokát érintsék. Nem alakult a korban olyan bank vagy vasúttársaság, amelyben politikusok, arisztokraták — a legkülönbözőbb pártokhoz tartozók —, képviselve ne lettek volna. Épp az Északkelet Vasútnál történtek a leglátványosabb kétes manipulációk, amelynek igazgatóságában nem kisebb emberek ültek, mint Tisza Kálmán és Sennyey Pál.9 A kiegyezésig elkészült tervek, sőt nyomvonal-kitűzések és terepbejárások természetesnek és logikusnak vették, hogy a térségben épülő vasút Hatvantól Kassáig Gyöngyöst, Egert és Miskolcot feltétlen érintse. Ez nemcsak e települések, de az ország és a birodalom érdeke is volt, hisz ezáltal a kereskedelmi, hadászati, társadalmi érdekek is leginkább teljesülnek.10 Gyöngyös város mégis veszélyt szimatolt. Gróf Forgách Antal 1867. október 14-én bizalmasan értesítette a város polgármesterét, hogy Fakk Oszkár miniszteri osztálytanácsos és főmérnök a közeljövőben kiszáll a „Hatvan-Miskolczi vasHorváth László: A görbe vasutak világa - a gyöngyösi vasútügy 6 GL, 1851. 04. 20.378. 7 Hf„ 1863.10. 8. 8 CB, 1865. 02. 15. 51. General-Versammlung der Pest-Losonczer Eisenbahn- und St.-István- Kohlenbergwerks-Ge Seilschaft 9 Gratz, 1934.120. 10 BarkÓCZI, 1983. 284. 73
