Bana József - Katona Csaba (szerk.): Szigorúan ellenőrzött vonatok. Mediawave Konferenciák II. (Győr, 2009)
Bolgár Dániel: Terjeszti vagy gátolja? A vasút hatása az iskoláztatásra a 20. század első felében
Bolgár Dániel: Terjeszti vagy gátolja? A vasút hatása az iskoláztatásra a 20. század első felében rendőrség megerősítette információit, és hozzátette: a tanulók „hol tányérsapkában, majd megint kalapban, sőt kalap nélkül" gyülekeznek, s ha a rendőrség rajtuk kíván ütni, azon nyomban elszélednek. Az igazgató ezen információk birtokában a váróterembe ment, azt bezáratta, majd az összes ott tartózkodó diákot igazoltatta. A kihágás „roppant" jelentőségét jól jelzi, hogy így egy mindössze kilenc főt tartalmazó névsort sikerült összeállítania, amelyen öt leány és négy fiú szerepelt. Pálfi záró sorai — az olvasó várakozásával ellentétben — mégsem az erkölcscsősz dörgedelmei, inkább méltányosságot észlelhetünk, és azt, hogy az igazgató a Nyugatiban fellelt bejáró diákok nevében, érdekében beszél. Úgy döntött ugyanis, hogy a leánytanulókat —akikre elsősorban nem a tanár/diák, illetve a felnőtt/gyermek, hanem a nő/férfi viszony szemszögéből nézett14 — nem jelenti fel iskolájuk igazgatójánál, nekik ugyanis, mint lovagias férfi, elhitte, hogy csupán azért tartózkodtak a váróteremben, mert nem volt azonnali csatlakozásuk. Pálfi ezen kívül azt is elismerte, hogy a lányok és a fiúk egymástól távol helyezkedtek el a váróban, azaz a nemi erkölcs ellen nem vétettek. Végül — és elsősorban — nem azért kérte a rendőrséget a tanulók megfigyelésére, mert a diákok önmagukban veszélyesek lennének a társadalomra, nem is azért, mert iskolakerülők, hanem azért, mert tudomása szerint — mint mondja — „ezeket a tanulókat felnőttek csábítják el, és így előbb-utóbb ők is belesodródnak a bűnözök közé". Ebből a tanulókat inkább féltő, mintsem vádoló jelentésből a tankerületi főigazgatóság legyártott egy olyan átiratot a rendőrségnek, amely a fenti esetből — meglehetősen elrugaszkodva a beszámoló szövegétől és értelmezésétől — a délelőtti mozgókép előadások és pingpong termek fokozottabb ellenőrzésére szólított fel, és már nem a diákok, hanem a szülők nevében beszélt, őket mutatta be áldozatnak, míg a tanulókból iskolakerülő anyaszomorítókat kreált.15 Csak a dramaturgiai hasonlóságokból és az időrendből sejthető, hogy a tankerületi főigazgatóság ennek az esetnek a hatására rendelte el, hogy Fényes László, kereskedelmi iskolai igazgató rendszeresen ellenőrizze a Nyugati pályaudvar várótermét, ám egészen 1941 januárjáig nem értesülünk az iratanyagból az iskolások és a vasutak érintkezésének veszélyességéről. Nyoma maradt azonban Fényes januári rendes razziájának: az igazgató — becslése szerint — 140-150 csavargó tanulót talált a pályaudvaron, ám csak harmincegyet sikerült igazoltatniuk a segítségére rendelt rendőröknek, a többiek elillantak. Fényes beszámolójában semmiféle utalás sincs arra, hogy ennek az igazoltatásnak az eredménye kirívó, különös lett volna. Ő maga nem firtatta az igazoltatottak bűnösségét, erre a tankerületi főigazgató az érintett iskolák vezetőit kérte meg. A felelősségre vonás eredménye: egy osztályfőnöki feddés és egy igazolatlan óra késés miatt, 14 A leánytanulók ilyenfajta kezelésére nem ez az egyetlen példa, ld. BolgáR-GyököS-Szokol, 2009.259-261. 15 BFL VI. 502. b./5878/1939-1940. Iskolakerülőkkel szemben való eljárás. 47
