Bana József - Katona Csaba (szerk.): Szigorúan ellenőrzött vonatok. Mediawave Konferenciák II. (Győr, 2009)
Bolgár Dániel: Terjeszti vagy gátolja? A vasút hatása az iskoláztatásra a 20. század első felében
Szigorúan ellenőrzött vonatok szerepet játszott ebben az erőteljes mobilitási vágyban és ennek valószínűsíthető sikerében, ám a legnyilvánvalóbb tényező megint a költségeké: a vasutasgyerekeknek a bejáráshoz időleges szabadjegy járt szeptembertől júniusig, vagyis a tandíjon kívül számukra lényegében nem voltak költségei a gimnáziumba járásnak, helyzetük olyan volt, mintha az iskola székhelyén éltek volna. Összességében úgy tetszik, hogy a vámosgyörkiek iskolázási stratégiája egészen eltért - kutatásaim szerint - a járás többi településére jellemzőektől. Némelyik községből rendre a leggazdagabb családok fiai jutottak el a gimnáziumba, akiknek ilyenformán nem sokat számítottak az oktatás költségei. Máshonnan feltűnően jól tanuló diákok rekrutálódtak, azaz ezek a családok állandó tanulási erőfeszítéssel voltak képesek lecsökkenteni a tandíjat, és ezzel megfizethetővé tenni gyermekük oktatását.11 Vámosgyörkről viszont nem különösebben jómódú családok is eljuttatták az átlagnál vagy kevésbé tehetséges, vagy kevésbé szorgalmas utódjaikat a gimnáziumba (ugyanis a vasutas gyerekek tanulmányi eredményei az átlag alatt maradtak) azzal, hogy foglalkozásuk miatt számukra nem voltak költségei a bejárásnak. A vasutasság ilyenformán vagyoni/jövedelmi, illetve szellemi/műveltségi tekintetben is kevésbé szelektívvé tette az iskolarendszert, és — ne feledjük — a gyöngyösi járásban messze ez volt a legsikeresebb, legnagyobb tömeget középiskolai képzéshez juttató stratégia. A vasút tehát — legalábbis úgy tetszik Vámosgyörk példája alapján — terjeszti az iskolázottságot, csakhogy nem annyira a vasút mentén élők körében, mint inkább a vasutasok körében. A vasút mint az iskoláztatás veszélyeztetője - kortárs diskurzusok így fest a helyzet, ha a struktúrára figyelünk. De hogyan értelmezték maguk a történelmi szereplők azt, hogy a tanulók jelentős része vonattal jutott el az iskolába, miben állt a kortársak tapasztalata? Budapest Székesfőváros Tankerületi Főigazgatóságának iratait tanulmányoztam az 1938 utáni időszakra vonatkozólag,11 12 és ennek mutatókönyveiben tűnt fel számomra a vasúttal kapcsolatos kérdések módfelett gyakori felbukkanása az 1940-es évek elején. 1940 tavaszán az V. kerületi Berzsenyi Dániel Gimnázium igazgatója iskolakerülőkről küldött jelentést a tankerületi főigazgatóhoz.13 Pálfi igazgató azt a fülest kapta, hogy a Nyugati pályaudvaron elkeserítő állapotok uralkodnak: bejáró középiskolások tömege tanyázik a másodosztályú váróteremben egész álló délelőtt, ahonnan a „Bohém", illetve a „Paprika" nevű vendéglőbe vonulnak, amelyek voltaképpen „kocsmák" és „biliárdozó helyek". Ennek következtében az igazgató egyik reggel fél kilenckor kiment altisztjével a Nyugatiba, ott a 11 Ld. Bolgár, 2003/a. 12 Az 1938 előtti anyag kutatómunkám idején rendezés alatt állt, ezért nem tudtam hozzáférni. « BFL VI. 502.b./5878/1939-1940. Iskolakerülőkről jelentés. 46
