Bana József - Katona Csaba (szerk.): Szigorúan ellenőrzött vonatok. Mediawave Konferenciák II. (Győr, 2009)
Bolgár Dániel: Terjeszti vagy gátolja? A vasút hatása az iskoláztatásra a 20. század első felében
Bolgár Dániel: Terjeszti vagy gátolja? A vasút hatása az iskoláztatásra a 20. század első feléhen de még a megyén is kívül eső Jászárokszállás és Jászapáti, amit csakis a közvetlen vasúti összeköttetés tett lehetővé. Összességében úgy tűnik tehát, hogy a gyöngyösi járásban a vasút valóban terjesztette az iskolázottságot, sőt elsősorban ez terjesztette. De mi módon érte el ezt a lényeges hatást? Mert az alighanem elégtelen magyarázat, hogy a vasút kényelmes, valamint gyors, és ezért jártak szívesebben iskolába a vasúti településekről. Először is nem szabad megfeledkezni arról, amit Majdán János a vasút polgárosító hatásának nevezett.8 A vonatfüstös falunak kitágul a horizontja, fejlődik a gazdasága, az ilyen községben növekednek a jövedelmek és ezzel együtt vélhetőleg emelkednek a szülők elvárásai is gyermekeikkel szemben. Ennél azért megfoghatóbb tényező, hogy a vonattal való bejárás kényelmi vonatkozásain túl egyben az iskolázás költségeit csökkentő eljárás is, amennyiben a vonattal naponta bejáró diák megszabadult azoktól a vasúti jegynél tetemesebb költségektől, amibe a gyöngyösi koszt és kvártély került volna.9 Ezzel azonban még mindig nem sokat magyaráztunk meg Vámosgyörk különlegességéből, hisz a Gyöngyöshalászon mérhető iskolázási esélyeknél a vámosgyörki értékek még mindig sokkal kedvezőbbek, holott mindkét településről vasúton bejáró tanulók érkeztek a gimnáziumba. A megfejtéshez vegyük szemügyre a vámosgyörki tanulók összetételét. Ha a gimnáziumi anyakönyvekre támaszkodva megvizsgáljuk a diákok szüleinek/eltartóinak foglalkozását, mindjárt feltűnik, hogy ezeknek mintegy fele vasutas.10 Azaz a vámosgyörki gimnazisták felét a falu egyötöde, méghozzá vasutas egyötöde állította ki. Mindez egyfelől azt mutatja, hogy a különös iskolázási hajlandóság nem vámosgyörki, hanem sajátosan vasutas jelenség. A nem a MÁV-nál alkalmazott györkiek gyerekei sem voltak esélyesebbek a gimnáziumi képzésre, mint más vasút mentén fekvő községek lakói, sőt még kisebb is volt az esélyük, mint a szomszédos gyöngyöshalásziaké. Másfelől ez a körülmény azt is jelenti, hogy a györki vasutasok és nem vasutas földijeik beiskolázási esélyei között nagyságrendi különbség van, mi több, ezek a vasutasgyerekek még annál is nagyobb valószínűséggel jutottak el a Koháry Gimnáziumba, mint azok, akik magának Gyöngyösnek a belvárosában éltek, azaz még a városias mértéknél is kedvezőbbek voltak a kilátásaik. És ez a tanulási hajlandóság nem pusztán egy elit vasutas társaság önreprodukcióját takarja, ugyanis a szülők közül csak ketten voltak tisztviselők, a többiek mind altiszti rangban dolgoztak az államvasutaknál. Miért lehetett képes a vámosgyörki — de talán az egész — vasutastársadalom erre a rendkívüli teljesítményre? Bizonyára egyfajta vasutas ethosz is 8 Majdán, 2002. 9 Arra, hogy milyen, az iskoláztatás költségein túlmutató jelentősége van annak, hogy egy diák az év nagy részét kosztosként az iskola székhelyén tölti-e vagy naponta bejáró lásd BOLGÁR, 2003/b. 561-564., illetve Bolgár, 2003/a. 211-213. 10 A bizonytalanságot az okozza, hogy két györki szülőről csupán azt jegyezték be, hogy altiszt, azt nem, hogy melyik vállalatnál. 45
