Bana József - Katona Csaba (szerk.): Szigorúan ellenőrzött vonatok. Mediawave Konferenciák II. (Győr, 2009)
Tilcsik György: „Az én rózsám vasutas, vasutas, vasutas, hogyha nem sok az utas, rögtön megölel." A vasút, a szabadtéri szex és a házasságtörés összefüggései az 1930-as és az 1940-es években egy celldömölki válóper tükrében
Tilcsik György. A vasút, a szabadtéri szex és a házasságtörés összefüggései szik mások okulására szolgálni. Szereplői egy megromlott házasság igazi hétköznapi tagjai: egy házaspár és két gyermekük — valamint a „harmadik", aki persze nőtlen. Érdekesség, de talán mégsem véletlen, hogy mindkét férfi a település életében meghatározó szerepet játszó Magyar Államvasutak alkalmazottja volt. Az események lényege — talán azt mondhatjuk — tipikus vagy szokványos, ám a körülmények korántsem.5 Az 1898. november 30-án Kiscellben született vasúti irodai segédtiszt, Nagy Lajos és az 1904. február 28-án a Vas megyei Ostffyasszonyfán született Bodorkos Rozália 1923. november 29-én Celldömölkön kötött házasságot.6 E frigyből előbb egy leány, majd egy fiú látta meg a napvilágot.7 A gyermekek születése ellenére a szülők kapcsolata nem tudjuk miért és mikor, de olyannyira megromlott, hogy — amint a házassági bontóperük 1943. augusztus 28-án megszületett és alább közölt ítélet indoklásából kiviláglik — Nagy Lajos 1937 decemberében elhagyta családját, és nem is tért vissza hozzájuk. Ennek nyomán az asszony 1938 augusztusában viszonyt kezdett egy nála 11 évvel fiatalabb, celldömölki illetőségű férfival, Cziráky Gyula ideiglenes vonatkísérővel.8 Eddig az események menete sablonosnak mondható, hiszen az ilyen és ehhez hasonló esetek azelőtt és azóta is voltak, vannak és lesznek. A folytatás azonban már egyértelműen unikálisnak minősíthető, hiszen a különélő házaspár hölgytagjával folytatott testi kapcsolatának néhány, nem kevés erotikus fantáziáról és szexuális leleményességről tanúskodó, vitathatatlanul attraktív eseményét Cziráky Gyula — nyilvánvalóan partnere tudtával és beleegyezésével — egy önkioldós fényképezőgéppel megörökítette, majd az általa előhívatott képeket a celldömölki vasútállomás területén egy félreállított, azaz éppen forgalmon kívül lévő vasúti kocsiban néhány MÁV-alkalmazottnak többször is megmutatta. Nagy Lajos — miután valamilyen úton-módon tudomást szerzett a képekről, illetőleg azok tartalmáról — feljelentette Czirákyt, aki ellen ennek nyomán büntetőper indult, amelyben — amint az alább olvasható — a Celldömölki Járásbíróság 1938. november 18-án hozott elmarasztaló ítéletet. A következő fontosabb fejleményt az jelentette, hogy 1939 elején Nagy Lajos házassági bontópert indított neje ellen, majd 1939 márciusában azzal a kéréssel 5 A válópert és körülményeit egy, a Vas Vármegye Árvaszékének általános iratai között őrzött ügyirat alapján rekonstruáltuk. Az ügy azért került a megyei árvaszék elé, mert a váláskor a házaspárnak kiskorú gyermekei voltak. VaML VVÁsz ir. 830/1944. Miután adataink döntő többsége e forrásból származik, az alábbiakban csak az ettől eltérő hivatkozásokat adjuk meg. 6 VaML ÁAkv. Kiscelli születési anyakönyvek, 220/1898.; Ostffyasszonyfai születési anyakönyvek, 19/1904.; Celldömölki házassági anyakönyvek, 34/1923. A házaspár nőtagjának leánykori vezetéknevét a források többnyire Bodorkosnak, olykor azonban Bodorkósnak írják. Részünkről egységesen a születési anyakönyvben olvasható, előbbi változatot használjuk, de minden esetben utalunk az eltérő verzió előfordulására. 7 Adatvédelmi okokból a két gyermek keresztnevét, születési helyét és idejét nem közöljük, illetőleg az alább közreadandó forrásokban ezeket az adatokat nem szerepeltetjük. 8 Cziráky Gyula Celldömölkön, 1915. április 8-án született. VaML ÁAkv. Celldömölki születési anyakönyvek, 48/1915. 161