Bana József - Katona Csaba (szerk.): Szigorúan ellenőrzött vonatok. Mediawave Konferenciák II. (Győr, 2009)
Tilcsik György: „Az én rózsám vasutas, vasutas, vasutas, hogyha nem sok az utas, rögtön megölel." A vasút, a szabadtéri szex és a házasságtörés összefüggései az 1930-as és az 1940-es években egy celldömölki válóper tükrében
Szigorúan ellenőrzött vonatok lelő segédszemélyzet (tiszti ügyész, számvevő, írnok stb.) működött. Az árvaszékek meglehetősen szerteágazó és sokrétű tevékenysége következtében az árvaszéki irattárak sokféle, nagy mennyiségű, közöttük más iratképzőknél sajnos elveszett, megsemmisült vagy éppen kiselejtezett iratot is megőriztek.2 Az alábbiakban egy ilyen, közelebbről Vas Vármegye Árvaszékének regisztratúrájában fennmaradt ügyirat alapján egy 1939-ben indult és 1943-ban befejeződött, „vasúttörténeti szempontból kiemelkedően fontos és tanulságos" házassági bontóper legfontosabb állomásait — előzményeit, eseményeit és következményeit — igyekszünk eredeti források felsorakoztatásával bemutatni. Ez kizárólag az árvaszéki iratanyag alapján volt lehetséges, mivel a vármegyei törvényszékek előtt lefolytatott válóperek iratai — az érvényben lévő előírások szerint — a per befejezését követően eltelt 25 esztendő után kiselejtezhet ők. Történetünk kezdetekor, 1938 augusztusában Hitler csapatai már közel fél éve Ausztria területét is otthonuknak tekinthették, ugyanakkor csupán valamivel több, mint két hónap volt hátra az első bécsi döntés megszületéséig, és alig egy esztendő a második világháború kitöréséig. A legfontosabb cselekmények színhelye a Kiscell és Nemesdömölk 1904-ben történt egyesítésével létrejött, Vas megye keleti részén, Kemenesalja északi részén fekvő, nagyjából 6000 lakosú járási székhely, a búcsújáróhelyként és jelentős vasúti csomópontként egyaránt ismert nagyközség: Celldömölk.3 Kiscell az 1870-es évek elejétől kezdődően igen rövid idő, alig két és fél évtized alatt lett igazi vasúti gócponttá. Míg ugyanis a település a Győr-Pápa- Kiscell-Szombathely közötti vonal 1871-ben történt megnyitásával kapcsolódott be a hazai és a nemzetközi vasúthálózatba, 1872-ben megindult a forgalom Veszprém és Kiscell között is, amellyel befejeződött a Székesfehérvár- Szombathely vonal építése. E tekintetben a következő fontos dátum 1889 volt, amikor átadták rendeltetésének a Kiscell-Boba-Jánosháza-Sümeg szakaszt, és ugyanebben az évben készült el az úgynevezett göcseji vasút is, amely a Kiscell- Ukk-Zalalövő-Alsólendva (ma: Lendava, Szlovénia)-Csáktornya (ma: Cakovec, Horvátország) közötti vonal megvalósítását jelentette, 1897-től pedig már vonaton lehetet utazni Kiscellből Répcelakon, Fertőszentmiklóson és Pándorfalun (ma: Parndorf, Ausztria) át Sopronba is.4 A némi és nemi bonyodalmakkal fűszerezett, éppen ezért nem kevés tanulságot hordozó esetünk, amely néhány évtizede még maga volt az élet, mára pedig már történelemmé fundamentálódva valószínűleg nem sok sikerrel igyek2 Mindezekről — az említett jogszabályok mellett — bővebben és részletesebben ld.: JENEI, 1955; Csípés, 1973. 3 Az 1930. évi népszámlálás szerint a településen mindösszesen 6100 — 4007 római katolikus, 4 görög katolikus, 146 református, 1482 evangélikus, 6 görög keleti, 451 izraelita és 4 egyéb vallású — személy élt, az 1941. évi népszámlálás pedig Celldömölkön mindösszesen 5909 — 3894 római katolikus, 7 görög katolikus, 148 református, 1413 evangélikus, 6 görög keleti, 439 izraelita és 2 egyéb vallású — lakost regisztrált. Népsz., 1930.116-117.; Népsz., 1941. 278-279. 4 A település történetére összefoglalóan ld.: PORKOLÁB, 1927; NAGY, 1996. 160
