Bana József - Katona Csaba (szerk.): Szigorúan ellenőrzött vonatok. Mediawave Konferenciák II. (Győr, 2009)
Lovas Gyula: 125 éves a Bécs-Győr vasútvonal
Lovas Gyula: 125 éves a Bécs-Győr vasútvonal séggel s roppant gyorsasággal töltetett ki egy V4 órányira levő hasznavehetetlen homokbuckából a mozdony s néhány homokhordó segítségével azon roppant úr és mélység, a hol most a pesti pályafő és udvar létezik." A lapban más helyütt egy Győrbe látogató utas tollából származó részlet is bemutatja a győri vasútállomást: „S mennyi változás, anyagi és szellemi emelkedést hat év alatt! Az akkor puszta, roppant vásártért — a győri glácist — most sípoló, rohanó mozdonyok nyargalják keresztül; a tér közepén nagyszerű kétemeletes indóház büszkélkedik, roppant raktárak építtetnek a pálya körül, s csinos gőzfejlesztő gyáracskák." A pályaudvar azonban magányos épület volt akkor még a hol por, hol sártenger közepén, s csak sokára épült be környéke. A pályaudvar megnyitásakor még postahivatalt sem nyitottak abban, ellenben bélyegárusítással és magánlevelek átvételével az állomásfőnök javaslatára a posta az állomás egyik portását, Krammer Jánost bízta meg. Krammer is új ember volt, csak a vonal benépesítésekor került Győrbe, így mikor a soproni postaigazgatóság a városi rendőrségen tudakozódott a portás erkölcsi és politikai megbízhatósága iránt, róla a helyi rendőrség még nem tudott véleményt adni. Megjegyezte azonban, hogy a bélyegárusítás ilyen megszervezését helyesnek tartja, az intézkedésnek Nádorváros lakó örülni fognak. Ilyenformán bizonyára Krammer János az egyik első magyar „vasúti postaügynök". Később az állomáson levélgyűjtő szekrényt állítatott fel a Postaigazgatóság, s Krammer feladatköre postai téren valamelyest szűkült. A vonalon távbeszélő berendezés még nem szolgálta a forgalmat. A vonatközlekedés alapja a menetrend volt, rendkívüli vonatok közlekedését pedig a vonatértesítő levelekkel tudatták a pálya- és állomási személyzettel. A vonatok indulását „optikai telegráf"-nak nevezett kosárjelzőkkel jelezték, őrházrólőrházra továbbítva az azokkal adott jelzést; felhúzva egy-két — vagy három kosarat. Emiatt az őrházak sűrűn, egymástól látótávolságra épültek. Sajátos elrendezésűek voltak ezek. A pálya felé ablakuk nem nyílt, az ajtók és ablakok az épületnek a pályára merőleges keleti hosszoldalára nyíltak. A vonal két legszámottevőbb műtárgya az abdai Rábca és a győri Rába hídja volt. Mindkettő fából készült, a Rába hídja, amely széles árterületet is áthidalt, 14 cölöpjárom-szerkezetre épült. A hídon gyalogjáró is helyet kapott. Az új vonalon két fűtőház is épült. Kétvágányú, négy mozdony elhelyezésére alkalmas fűtőházat és hozzá ragasztott vízházat kapott Moson állomás, vele egyező stílusú, de három vágányos fűtőház épült Győrben. A vasút élénkítően hatott Győr gazdasági és társadalmi életére is. Kedvező kapcsolatot teremtett Győr és Bécs között, jelentősen növekedett a város gabonaforgalma. 1860-ban 3 millió 123 ezer mázsa gabonát szállítottak Győrből Bécsbe, vagy Bécsen át egyéb nyugati piacokra. Növekedett a sertés és marhakereskedelem A vasút feleslegessé tette a szarvasmarha lábon hajtását, így Győrtől Bécsig, vagy Bécsújhelyig a marhahajtó utak elnéptelenedtek, s a győri szállások forgalma nőtt meg. 119
