Bana József - Katona Csaba (szerk.): Szigorúan ellenőrzött vonatok. Mediawave Konferenciák II. (Győr, 2009)
Lovas Gyula: 125 éves a Bécs-Győr vasútvonal
Szigorúan ellenőrzött vonatok Sajátos, hogy az átvett vonalak egyike sem vezetett közvetlenül Bécsbe. Ezért is már kezdetben tárgyaltak a Bécs-Győri Vasúttársasággal, hogy engedje át vasútvállalatát az újonnan alakult Társaságnak. Sina, ki mindkét érdekelt vállalkozásban érdekelt volt, még a francia tőkecsoportnak az állammal kötendő bérleti szerződése aláírása előtt, 1854. november 16-án a részvénytársaság közgyűlésével jóváhagyatta elképzeléseit. A kormány természetesen ehhez hozzájárult, csupán kikötötte, hogy a Bécs-Győri Vasúttársaság még előbb be kell fejeznie a vonal meghosszabbítását és a jobb parti vonalat majd össze kell kötni — akár Duna-híddal — a bal parti vonallal. Az Osztrák Államvasúti Társaság és Bécs-Győri Vasúttársaság 1855. február 13-án kötötte meg az eladási szerződését. A vonal építésének munkáit azonban még befejezte a régi tulajdonos, s csak október 1-jén a munkák nagy részének elkészültével vette át ténylegesen tulajdonába, s egy hónap múlva üzemébe is az Osztrák Államvasút. A vasúttársaság a vonal benépesítésére Ausztriából és Csehországból hozott személyzetet, csak a vonali- és váltóőrök, valamint kocsirendezők s egyéb szolgák közé kerülhettek magyarok. Még 15 évvel a győri vasút megnyitása után is panaszkodott a győri újságíró: „Ezen társulat hivatalnokát Csaszlauban, Brünnben, Prágában és Bécsben szokta verbuválni, s ott nem is igen válogatós a szakemberekben, pincér, szabólegény, bukott kereskedő, ha az einmaleins tudományát bírja, elég qualificatiót nyújt a társulat nem technikai osztályában hivatalnokoskodni. [...] Ezen társulat hivatalnokai igen csekély kivétellel mind németek és csehek, egy magyar ember ritka tünemény köztük.. A brucki állomás tetszetős, öttengelyes, kétemeletes épületet kapott mindjárt megnyitásakor. A győri vonal állomásainak felvételi épületei azonban mind földszintes, kicsiny épületek voltak, mintha már eleve ideiglenes jelleggel készültek volna. Egyedül Szentmiklós állomásépülete volt kivétel. Ezt a felvételi épületet a győrihez hasonló klasszicizáló stílusban építették, s mindjárt a megnyitásra emeletes volt. Minden bizonnyal azért volt ez kivétel, mert itt a Sina család földbirtokot vásárolt, cukorgyárat építtetett. A birtok megtermelte a cukorgyár termeléséhez szükséges répa nagyobb részét, ehhez járult még a főhercegi uradalom által termelt cukorrépa. Fokozatosan a parasztgazdaságokban is meghonosodott a cukorrépa-termelés. A gyár egykorú leírások szerint a monarchia legnagyobb cukorgyára volt, 1860-ban 400 000 mázsa répát dolgozott fel egy főzési idényben. Győr állomásának felvételi épülete volt a legszebb a vonalon. Kétemeletesnek épült, középrésze kiemelkedett az épületből, angolos építésmódja elegánssá tette azt. Az apró tornyokkal is díszített épület elé a vasúttársaságnál általánosan alkalmazott kétvágányú csarnok került a személyforgalom számára. A vásártér közepén álló épület környéke addig rendezetlen volt, s igen jelentős munkával kellett azt a város fogadókapujához valamennyire is megfelelővé formálni. Egy győri sajtólevélből idézett szövegrészlet emlékeztet erre a munkára: „Ön igen jól emlékszik azon térre, hol a pesti pályafő épült, s emlékezni fog, mely könnyű118
