Katona Csaba: „Azért én önnek sem igent, sem nemet nem mondtam.” Válogatás Slachta Etelka és Szekrényessy József leveleiből. 5. kötet (Győr, 2008)

III. „Egy polgár vallomásai"

Előveszem tehát becses levelét válaszom folytatandó. Felette örvendek, hogy ön már új lakásán van és elégedettebb véle a voltnál. Én öntől jó messze vagyok, hanem egy köztelegráfunk mégis van, tudniillik a hold, melyre én is ablakomból feltekintek, és ön is ablakából reá nézhet — hacsak ezen jó telegráf gondolatinkat is közölhetné! Ön, tisztelt Etelka, soraiban érinti, hogy „Ön" — tudniillik én — „nem vagyok többé ott". Ez igaz, hogy testiképp nem, de lelkiképp ön mellett állok. Holnap már három hete lesz, hogy ön zsalujai alatt Egressy185 Érzelgőiben szólottám önhöz — és figyelem, ha már Ön azt annak kanonizálja, oly csekély vala, milyenhez csekélyebbet alig gondolhatni, én egy általam tisztelt lénynek figyelmére sok nagyszerűt tudnék kivinni. De ott a körülmények, főleg szeretett mamájának változásai, nem engedék terveim létesültét. Elég legyen mondva, hogy önnek még csak zongorája sincs, bárcsak az enyémet képes volnék oda changerozni, ebbe tán Mayr is bepakoltathatnék Ön meglepetésére.

Szeretett és általam mélyen tisztelt mamájának egészsége változásaiban nagy részvéttel vagyok és felette sajnálom, hogy annyit bajlódik és az ajánlott kúrának jó következményei oly sokára kimaradnak. Azonban hiszem, hogy a dicsért víz későbben mutatja ki gyógyszerét. Csak béketűrés! Die Geduld bringt Rosen.186 Önre pedig isteni áldást.

Önnek későbben tűnnek fel mondásaim, ugyanazért való az, hogy a nyomatás, írás és mondás között e legutóbbi legkevesebb varázserővel bír. Állításom szerint, hogy ön belőlem 16 éves ifjút tőn, nagyon is megáll, ha megfontolja, mint ön szokta is, hogy az esti mulatságokat én mily hévvel, tűzzel és iparral arrangíróztam. De ki volt mindezek rugótolla, mint ön, tisztelt Etelka? Hátha még azon gyengeségemet is felfedezem vagy tán már tettem is, hogy tudniillik ön mulatsága tekintetéből még titkon a francia táncban egy két táncosnénak begyakorlatára táncmesterül is szolgáltam. Azonban mindezeket ön előtt megvallani nem átallom, mivel ott létemben csak azon voltam, hogy önnek mulatsága legyen, miután az idei viszonyok miatt úgyis oly gyéren esett ki a szezon.

Amelyeket tettem, úgy hiszem csakugyan egy 16. éves ifjúhoz inkábbiak, mint férfiúi koromhoz, melyhez, ha még életpályámat is hozzá csatolja. De önért tettem és így jól tettem, ez az én meggyőződésem!

Tisztelt Vojnits Tercsiké az én üzenetemet második mondás után és így nem eredetileg adá át, sajnálom, hogy elutazásom előtt még vele nem találkozhaték, én őt mint igen derék, lelkes és jószívű teremtményt igen tisztelem.

Én azt üzeném, hogy önt tisztelem és hogy elmentem előtti vacsora alatt táncoltam, társalogtam, nem az az oka, mintha én önt felejtve csak a jelenben élnék, mert mint mondám, túl érzem lenni magamat azon időszakon, melyben akárkivel is csak táncolni és társalogni lehessen, mindegy volna. Igen sokat kell tenni annak, ki a szűkkeblű emberek közt él, az etikettből.

185 Egressy Béni (1814-1851), zeneszerző, író, zenész, a Szózat megzenésítője.

186 Türelem rózsát terem (német).

84