Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Gazdasági és társadalmi változások Győrött a 16-17. század fordulóján
Gazdasági és társadalmi változások Győrött 1631-ben tett végrendeletében meghagyta feleségének és gyermekeinek, hogy a Duna-kapunál levő háza építését fejezzék be, s a földszinten levő boltokat adják bérbe kereskedőknek.57 Hoff er Sebestyén 1640-ben a boltról szólva két inasát is említi. Fonsant János 1642-en a feleségének hagyta a „boltbéli kereskedést", azzal a kikötéssel, hogy leányát, aki a boltban nagy segítségére volt, illendően házasítsa ki.58 E csoportban kezdték pályafutásukat az olyan kereskedők, mint Opitz János, aki 2 győri ház, 3 gálosi és 3 nyúli szőlő, 2 szérűskert és kb. 6000 rhenusi forint birtokosa volt; vagy Oppaka György 4000 tallér, két Tolna megyei falurész, 2 győri ház tulajdonosa. Kettejük útja azonban már átvezet a kiemelkedő vagyonú „nagykereskedők" közé. A kivitel-behozatalban rejlő kettős befektetések ugyanis kettős haszonnal kamatoztak a kereskedők szűk rétegének. Közülük néhányan készpénzvagyo- nuk kisebb-nagyobb hányadát már kivonták az üzleti forgalomból és hitelügyletekbe fektették, kiadták kamatra. Ugyanakkor számottevő összegeket fektettek — a „régi" tőzsércsaládok tagjaihoz hasonlóan — feudális földtulajdonba is, amit frissen szerzett nemesi levelük tett lehetővé. A már említett Beccaria Virgil, akinek vagyoni és társadalmi helyzetét a Torkos Ilonával kötött házassága és 1602-ben elnyert nemessége erősített, az 1620-as évekre az egész évszázadban egyedülálló polgári vagyont szerzett. Bedeghi Nyári Páltól Mezőőrs falut 800 ezüsttallérért, Barcsai Jánostól Tabajdot 300 forintért, Csáky László gróftól Táp falut 3000 imperiális forintért, Szerecsent 500 tallérért vette zálogba. Rendszeresen bérelte a Győr környéki puszta falvak legelőit. 1630-ban az alsó-ausztriai rendeknek 20 500 forintot kölcsönzött 6%-os kamatra. 1636-ban bekövetkezett halálakor adósai között szerepelt Himmelreich György pannonhalmi főapát (2700 fi), Altabak János kanonok (392 ezüsttallér), Csáky László gróf (111 tallér), Gyulai Kristóf (100 ezüsttallér). A hagyatékához tartozott 2 győri ház, egy dunai malom és 1700 fi készpénz.59 Borbély Kristóf német kereskedő 1631-ben Pozsonyban a város vezetői előtt végrendelkezett. A 3 győri ház és 3 sokorói szőlő mellett, az alsó-ausztriai rendek adóslevele alapján, 13 600 rhenusi forintot hagyott örököseire.60 Volumenében kisebb vagyonnal, de jellegében hasonló esettel találkozunk Szalay (a. Péczi) György esetében, aki 1620- ban egy pozsonyi és egy győri ház tulajdonosa volt s Szentgyörgy városánál 5? Uo. 2. köt. 62-64. 5» Uo. 2. köt. 126. és 176. 59 Beccaria nemességére: GyMSM GyL GyVmL Győr vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyvei. 1. köt. 169. Ügyleteire: GyEL GyKHL Felvallási jegyzőkönyvek. 7. köt. 780. MOL E 152 Fasc. 21. No. 39 és No. 46. Végrendelete: GyELL GyKHL Fasc. 296. No. 28 833. A győri polgárság vezető rétegével analóg módon összevethető a Fertő-vidéki városok (Rust, Purbach) társadalma a hasonló időszakban. Vö. PRICKLER, HARALD: Városok és mezővárosok a tó körül. Nemzetközi Kultúrtörténeti Szimpozion „Mogersdorf", 1972. Kőszeg, 1973. 252. 60 GyEL GyKHL Libri testamentorum. 2. köt. 62-64. 85
