Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Gazdasági és társadalmi változások Győrött a 16-17. század fordulóján
1600 forintja, magánszemélyeknél 600 forintja, borkereskedésben 1000 forintja volt kiadva.61 Gecsényi Lajos IV. A kereskedők (beleértve a tőzséreket is) leggazdagabb, 10-14 családot kitevő, csoportja s néhány iparos — főként a szűcs- és szabószakmákból — a 17. század első évtizedeiben a város társadalmának vezető magvát alkotta. Mint valameny- nyien belvárosi polgároknak nemcsak gazdasági, de szoros társadalmi, rokonsági kapcsolataik is kialakultak egymással, sőt nemegyszer a végvári tisztekkel. Vagyonukra és társadalmi összeköttetéseikre támaszkodva — a 16. századhoz hasonlóan — közülük jó néhányan nemességet szereztek.62 Az 1611-es megyei nemesi összeírás Győrben 23 nemespolgárt talált. A nemesi armális megszerzésére irányuló törekvések abból a helyzetből fakadtak, amely még e vagyonos polgárok számára is lehetetlenné tette a földesúri kötöttségektől való, akár egyéni, akár közösségi szabadulást. Az egyetlen kiútnak az armális megszerzése látszott, ami lehetővé tette a szabadabb mozgást, a birtokszerzést, a megyei tisztségek elérését — egy szóval a káptalan hatalmának lazítását. Tipikus példája e törekvésnek Angrano Antal polgár esete, aki azért, hogy megyei birtokos legyen, 1612-ben éppen a káptalan prediális birtokán, Bácsán szerzett nemesi telket. Ezzel lehetőséget kapott a megyegyűlésen való megjelenésre.63 Csakis „lazításról", s nem a földesúri joghatóság megszüntetéséről, a polgári közösségből való kiválásról és elkülönülésről volt ekkor még szó. Sőt a nemespolgárok továbbra is tartották magukat a polgárok közösségi rendjéhez, teljesítették a közösségi terhekből reájuk eső terheket. A 16. századi fejlődés ismeretében bizonyára nem tekinthető véletlennek, hogy a polgári élet helyreállítását követően a város vezetése azonnal a nemespolgárok kezébe került.64 Szeghy Szőcs Gergely az első bíró, mesterségét gyakorló szűcs, maga is nemesember volt. Testvére — Szerecseni Szeghy Ambrus, zálogos jobbágytelkek, nemesi kúria birtokosa, a maga erejéből pedig a város két legszebb főtéri házának tulajdonosa. Leánya, Katalin első férje Szilágyi 61 Uo. 1. köt. 68. 62 A nemességszerzés módját illusztrálja Segesdy István városi esküdt esete. 1625-ben Meggyesy Sámuel a főkapitány titkára perbe hívta őt, mivel 1619-ben, amikor Segesdynek „címereslevél kiszerzésében és expediálásában szolgált volna Bécsben a magyar kancellárián" semmi kiadását nem térítette, s jutalmat sem adott. GyMJVL GyVL Tanácsülési és ítélkezési jegyzőkönyvek. 1. köt. 133. 63 GyEL GyKHL Felvallási jegyzőkönyvek. 6. köt. 142. 64 A nemesített polgárok szerepéről Győr vonatkozásában általánosságban említést tesz: JENEI FERENC: A középkori Győr. Győr. Várostörténeti tanulmányok. Szerk.: Dávid Lajos-Lengyel Alfréd- Z. Szabó László. Győr, 1971.140. Szombathely esetében tanulmányunkhoz hasonló következtetésekre jutott a későbbi évtizedekből: Kiss MÁRIA: Szombathely püspöki mezőváros tanácsa a XVII-XIX. században. Tanulmányok a magyar helyi önkormányzat múltjából. Szerk.: BÓNis GyöRGY-DegrÉ Alajos. Bp„ 1971.126-127. 86
