Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Folytonosság és megújulás Magyarország és a felnémet városok gazdasági kapcsolataiban a középkortól a kora újkorig
Gecsényi Lajos Othmar Pickl10 11 12 publikációinak sora társul. (Nem is szólván mindeközben a magyarországi nemesfém nyugati exportjának nem kevésbé jelentős problematikájára vonatkozó, de ezen a helyen nem tárgyalható munkákról.) A téma iránti érdeklődést mutatja, hogy még a gazdaságtörténetírásnak az utóbbi évtizedben tapasztalt általános visszaszorulása ellenére is jelent meg olyan monográfia (Christina Dalhede tollából13), amely igen fontos alapkutatások eredményeivel gazdagította a kérdés historiográfiáját. Éppen ezek mentenek fel a kötelezettség alól, hogy ismételten felidézzük a 14-16. századi kereskedelmi kapcsolatok már jól ismert adatait, és helyettük elsősorban a folyamatosság egy-egy csomópontjára hívjuk fel a figyelmet. Mint közismert, Magyarország aktív bekapcsolódása az európai gazdasági árucsere-forgalomba alapvetően Károly Róbert uralkodásának konszolidációs időszakára esett. Az ország belső viszonyainak stabilizálódása, a pénzrendszer reformja és a külpolitikai nyitás megfelelő hátteret biztosítottak a rendszeres és folyamatos kereskedelmi kapcsolatok megteremtéséhez, főként ahhoz, hogy a nyugati partnerek ne csak stabil felvevő piacot lássanak a hazai társadalomban, de felismerjék a gazdaság exportlehetőségeit is. A folyamat kiteljesedését jelentősen elősegítette az uralkodó tudatos kedvezmény-politikája, amely az exportimportba bekapcsolódó német kereskedők kiváltságokkal történő támogatását jelentette. Elsődlegesen ezt a célt szolgálta az 1335 novemberében Visegrádon tartott magyar, cseh és lengyel királytalálkozón hozott döntés, mely a Bécs árumegállító jogából származó hátrányok csökkentésére Nürnbergtől Prágán át Holies és Nagyszombat érintésével új kereskedelmi utat jelölt ki Budára. Nem volt véletlen tehát, hogy a találkozót követő évben, 1336-ban a prágai és brünni kereskedőkkel közel egy időben Nürnberg polgárai is jelentős könnyítéseket kaptak Károly királytól. Ennek a privilégiumnak a rendelkezéseit két esztendővel később Regensburgra is kiterjesztették.14 Az 1336. évi nürnbergi kiváltságlevél, amelyet Nagy Lajos király 1357-ben nemcsak megerősített, hanem ki is bőví10 PRICKLER, HARALD: Das Volumen des westlichen ungarischen Außenhandels vom 16. Jahrhundert bis 1700. Die wirtschaftlichen Auswirkungen, i. m. 11 Tobler, FELIX: Einige Aspekte des ungarischen Ochsenhandels nach Westen (1550-1650). Dargestellt am Beispiel des österreichischen-ungarischen Grenzraumes. Festschrift für Karl Semmelweis. Eisenstadt, 1981. (Burgenländische Forschungen, Sonderheft VI.). 12 Othmar Pickl tanulmányok sorát publikálta az 1970-1980-as években a dunai térség és a német, illetve itáliai vidékek kereskedelmi összeköttetéseiről. Közülük két tanulmányát emeljük ki: PlCKL, OTHMAR: Routen, Umfang und Organisation des innereuropäischen Handels mit Schlachtvieh im 16. Jahrhundert. Festschrift Hermann Wiesflecker zum sechzigsten Geburtstag. Hrsg.: NOVOTNY, ALE- XANDER-PlCKL, OTHMAR. Graz, 1973., valamint: Pickl, Othmar: Die Rolle der Habsburgischen Ostalpenländer im Ost-West-Handel von der Mitte des 15. bis zur Mitte des 17. Jahrhunderts. Domus Austriae. Eine Festgabe Hermann Wiesflecker zum 70. Geburtstag. Hrsg.: Walter HöFLECHNER, Walter Mezler-Andelberg, Helmut J.-Pickl, Othmar. Graz, 1983. 13 Dalhede, Christina: Zum europäischen Ochsenhandel: Das Beispiel Augsburg 1560 und 1578. St. Katharinen, 1992. 293. 14 HÓMAN Bálint-SzekfŰ Gyula, Magyar történet. II. köt. Bp., 1935. 304-309. STROMER, W., VON: Oberdeutsche Hochfinanz, i. m. 90-92. 410
