Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Folytonosság és megújulás Magyarország és a felnémet városok gazdasági kapcsolataiban a középkortól a kora újkorig
Folytonosság és megújulás tett, majd Mária királyné (1383), V. László (1455), Hunyadi Mátyás (1470), végül II. Ulászló (1497) ismételten kiadott, a Magyarországra vezető északnyugati út pontos meghatározásával — a Duna menti útvonal mellett — a felnémet városok kereskedőinek döntő fontosságú, századokon át fennálló, Bécset elkerülő magyarországi útját rögzítette.15 A kereskedelmi kapcsolatok Kelet-Közép-Európát mindjobban átfogó rendszerében nem szabad arról sem elfeledkeznünk, hogy a 14. század utolsó évtizedeiben egyre több alkalommal bukkantak fel a német kalmárok Krakkó polgár- és kereskedő könyveiben. Ezzel az ún. felnémet városoknak (többek között Nürnberg, Augsburg, Ulm, Sankt Gallen) Kis-Lengyelország központjában olyan előretolt támaszpontja alakult ki, amely a következő kétszáz évben — együtt az egész Európát behálózó, igen fontos olasz diaszpórákkal — különleges helyzetekben lehetőséget adott a német kereskedőknek az osztrák területek, elsősorban Bécs megkerülésére, az ottani kiváltságokból fakadó szállítási és vámfizetési nehézségek áthidalására, és ily módon a magyar piac megtartására. Azaz a felnémet (és itáliai) kereskedelmi központok tükörképeként Kelet-Közép- Európában Budán és Krakkóban tartósan létrejöttek a kereskedelmi hálózat egymással szoros kapcsolatban álló, meghatározó elosztó helyei.16 Buda szerepét illetően Bécs város tanácsának 1550-ben, azaz már a török uralom éveiben megfogalmazott, de tartalmát tekintve a korábbi időkre is helytálló véleményét idézzük: „Zu dem auch so ist wissentlich, das die niderlag der khaufmans guetter an khainem anndem ort dan zu Ofen ist gewesen, und ist über menschen gedennckhen je und albeg also im brauch gehalten worden, und noth war, wo layder Ofen nit in der veint hanndt wär khumen. Dahin auch nit allein Österreich sunder auch von allen orten und enden, als von Nuernberg, Schlesien, Polln, Behaim, Märhern, Wällischland und anndern orten der hanndl gegangen ist."17 A német és a magyar szakirodalomban a középkort illetően olykor különböző véleményekkel találkozunk arról, hogy mikor, milyen árucikkek voltak meghatározók a magyar területek és a délnémet városok közötti forgalomban, meny15 A kiváltságlevél másolata: StAN Ratschlagbuch. Bd. 59. 152-154. A szövegben leírt út egyes állomásainak azonosításához felhasználtuk az észak-magyarországi harmincadhelyek 1550 körüli leírását. MOL E 210 201. t. No. 13. 16 A kapcsolatok általános áttekintéséhez vö. BRAUDEL, FERDINAND: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában. Bp., 1996. I. köt 205-221.; KELLENBENZ, HERMANN: Eine italienische Kaufmannkorrespondenz aus dem Beginn des 17. Jahrhundert. Studii in Onore de Amintore Fanfani. Ed.: Giuffre, A. Milano, 1962. 246. A krakkói kereskedelmi központ, illetve a német és itáliai városok kapcsolatának jó leírását adta: Quirini-Poplawska, DANUTA: Die italienischen Einwanderer in Kraków und ihr Einfluß auf die polnischen Wirtschaftsbeziehungen zu österreichischen und deutschen Städten im 16. Jahrhundert. Wissenschaftliche Zeitschrift, Gesellschafts- und Sprachunssenschaftliche Reihe (Friedrich-Schiller-Universität, Jena) 26:3. Jena, 1977. Magyar viszonylatban alapvető fontosságú összefoglaló Kubinyi András tanulmánya: KUBINYI András: Buda és Pest szerepe a távolsági kereskedelemben a 15-16. század fordulóján. Történelmi Szemle, 36. (1994) 1-2. sz. ÖStA HKA NOHA RN 289/2. W 61/c. 50B. 667. 411
