Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Bécs és a hódoltság kereskedelmi összeköttetései a 16. században (Thököly Sebestyén felemelkedésének hátteréhez)
BÉCS ÉS A HÓDOLTSÁG KERESKEDELMI ÖSSZEKÖTTETÉSEI A16. SZÁZADBAN (THÖKÖLY SEBESTYÉN FELEMELKEDÉSÉNEK HÁTTERÉHEZ) 1575. július 24-én (vasárnap) Károly főherceg, mint az uralkodó képviselője parancsára Bécs város belső tanácsának két jeles tagja, Stanzel Bio és Sebastian Wülfing polgárok, 11 házi őrizetbe helyezett tiszántúli kereskedőt hallgatott ki bécsi tartózkodásuk okáról, időtartamáról, kereskedésük mibenlétéről. A (me- ző)túri (6), debreceni (3), váradi és (nyír)bátori (1-1) lakosokat, illetve tizenkettedikként egy óbudai lakost az 1575 júniusában Békés Gáspár vezetésével Erdélyben kezdődött felkeléssel összefüggésben a törökök számára végzett kémtevékenységgel gyanúsították. A kihallgatások a gyanút nem erősítették meg, de felfedték azt a tényt, hogy „a letartóztatottak majd valamennyien Thököly Sebestyénnel, egy tekintélyes nagyszombati kereskedővel utaznak fel s alá Bécs és Magyarország között. Thököly maga is itt van és a már megvásárolt áruit hajózza be, hogy Vácra vagy Budára utazzon".1 A vallomásokból kibontakozó kép lehetővé teszi, hogy rekonstruáljuk annak a kereskedelmi kapcsolatrendszernek a szerkezeti elemeit, amelyek az 1541 utáni politikai változások nyomán az egykori királyi Magyar- ország területén kialakultak. Egyúttal tovább bővíthetők az üstökösszerűen fel- emelkedő és rövid idő alatt a nemesség felső rétegében megkapaszkodó Thököly Sebestyén pályakezdésére vonatkozó ismeretek.2 A 12 kereskedő, majd röviddel később Thököly árestálása azokra az 1544- ben kiadott rendelkezésekre nyúlt vissza, amelyek az állandósult háborús helyzetnek és a magyar területek török megszállásának megfelelően szabályozták az idegen — köztük a hódoltsági és erdélyi — kereskedők bécsi tartózkodását, mozgását, továbbá megtiltották a fegyverek és más hadiszernek használható áruk (sarlók, kaszák, vasbotok) eladását a törökök által megszállt területekre.3 Igaz az intézkedések következetes alkalmazására a következő évtizedekben nemigen került sor. Annál is kevésbé, mert a kereskedők rövid idő alatt megteremtették azokat a formákat, amelyek megfeleltek az új helyzetnek és biztosították a Bécsből kiinduló magyarországi iparcikk import folyamatosságát, illetve lehetővé tették onnan az élőállat, bor és más mezőgazdasági cikkek ausztriai exportját. Az udvari hatóságok és az alsó-ausztriai kormányzat számára azon1 ÖStA KA HKRA Reg. 1575 Aug. 276. Feljegyzés a gyanúsított kereskedők első kihallgatásáról 1574. július 24-én. Köszönöm Kelenik Józsefnek, hogy az iratokra felhívta a figyelmem. 2 Annak ellenére, hogy a Thököly családról és magáról Thököly Sebestyénről szépszámú könyv és tanulmány jelent meg, a családalapító életének kezdeti szakaszáról viszonylag keveset tudunk. A kutatók Nagy Iván gyűjteményes munkájának (Nagy IVÁN: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. XI. köt. Pest, 1865. 285.) homályos utalásait idézik, néhány régóta ismert adatot ismételnek. 3 Ld. erről GecsÉNYI LAJOS: Az Edlasperg-ügy. A magyar kereskedők bécsi kapcsolatai a 16. század első felében. Történelmi Szemle, 35. (1993) 3-4., ill. jelen kötetben. Bécs és a hódoltság, 339-362.
