Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Győr városa 1526 után
Győr városa 1526 után fegyverfogásra kötelezett egyházi nemesek (predialisták) összeírása és zsoldosok fogadása.13 A káptalan új zászlót készíttetett gyalogos bandériuma számára. Augusztus első napjaiban a csapatok, a püspök parancsnoksága alatt, kíséretében öt kanonokkal elhagyták a várost, és a várparancsnoki tisztet, katonaviselt vezér híján, Sárffy Ferenc püspöki udvarbíró, rábaközi főesperes-kanonok vette át. Néhány hét múltán reá várt az a szomorú feladat, hogy Mária királyné parancsára, Czettricz Ulrik kamarással elinduljon a mohácsi csatatérre — ahol Paksy püspökkel az élen a győri bandérium is odaveszett — királya holttestének felkutatására. Ekkor már Győr alatt táboroztak a György, brandenburgi őrgróf és a Neuhaus Ádám cseh kancellár által vezetett segélycsapatok, amelyekre hiába vártak a tragikus mohácsi ütközet előtt. A sereget a város élelemmel és borral tartotta.14 A birodalmi segélyhadakkal, a Budáról Pozsonyba menekülő Mária királyné hírnökeivel, Sárffy Ferenc küldetésével Győrben is megjelentek a háború baljós előjelei. Noha a mohácsi ütközetet követően a Dunántúlt végigportyázó török martalócok nem jutottak el Győr falaiig, 1526 novemberében Ferdinánd főherceg parancsára Frangepán György 2000 gyalogossal és 1000 lovassal megszállta a várost és környékét, első lépésként a Habsburg trónkövetelés biztosítására. Majd egy hónapig élelmezték a sereget a győriek, mígnem vezérének a választott királyhoz, Szapolyai Jánoshoz való átpártolása miatt a had feloszlott.15 A győri káptalant és Győr várost a település földrajzi helyzete és az események alakulása, Habsburg Ferdinánd királlyá választását követően hamarosan elkötelezték Ferdinánd királysága mellett. Ennek egyik nyomós oka volt az a tény is, hogy 1527. augusztus elején a király jelentős sereggel a város alá érkezett. Augusztus 4-7-e között a Rábca menti táborban tartózkodott, majd hetedikén bevonult az erődített belvárosba, melynek kapujában a káptalan küldöttei ünnepélyesen fogadták. A király, rövid itt időzés után 150 főnyi helyőrséget hagyott a városban. A meghódolás viszonzásaként a győri polgárok kérésére, elődeihez hasonlóan megerősítette a város privilégiumait.16 A királyi csapatok bevonulását követően a püspöki erődítmény majd két évszázadra királyi rendelkezés alá került, bár a püspöki várnagyok és udvarbírák — a Bakics Pál-féle időszak, 1530-1538 kivételével — még hosszú időn át a várban maradtak. Ők azonban kizárólag a püspöki birtokok irányítóiként és nem katonai tisztségviselőként tevékenykedtek. (Pl. Mihályi Ladony Miklós és Sarkenczy Márton vár13 Egy 1528 táján késztilt jegyzék szerint a győri püspöknek 200, a győri káptalannak 50 lovast kellett a királyi parancsra kiállítani. PAYR SÁNDOR: Egyháztörténeti emlékek. Sopron, 1910. II. köt. 430. sz. 14 JÁSZAY PÁL: A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után. I. köt. Pest, 1846. A segédcsapatokról: 48. Sárffy küldetéséről: 105. Sárffyt több helyütt mint „várparancsnokot" említik, holott egyházi funkciója kétségtelenül megállapítható a forrásokból. 13 JÁSZAY P.: i. m. 193-194. és 232. 16 Szapolyai János királlyá választását követően a káptalan ajándékokat küldött az új királynak (BEDY V.: A győri vár és város, i. m. 149.), de Ferdinánd augusztusi bevonulását követően a vár és a város hovatartozása egyszer, s mindenkorra eldőlt. JÁSZAY P.: i. m. 167. A privilégiumok megerősítésére: MTAK. Czech-gyűjtemény. 15/ III. 16. sz. 29
