Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Egy köznemesi család a 17. században (A Falussyak)
Gecsényi Lajos Györggyel közösen — a Rábaköz védelmére teendő intézkedésekről szóló tárgyalásokon való képviseletre.32 Ekkor már bizonyára ismert személy a nyugatdunántúli köznemesség előtt, mert testvére, Mária, ugyanezen évben tartott esküvőjére a vidék fő- és köznemességének számos képviselőjét hívta meg. Ná- dasdy Ferenc, Esterházy Pál, Esterházy Mihály, Cziráky Ádám, lósi Viczay János, Niczky Boldizsár, ákosházi Sárkány János, Rabbi István, Récsey György, Bezerédj György, Vitnyédy István és Ferenc, Kisfaludy János, Sibrik Kristóf, a már említett Horváth György, a soproni polgármester és főbíró és még sokan mások szerepeltek a vendégek listáján. A lakodalmi ebéd bevásárlásait Bécsben végezték, az ebédet a soproni „Stephli szakács" vezetésével több főúri szakács készítette.33 A vőlegény, a tekintélyes és régi nemesi családból származó Dersffy János, az esztergomi káptalan jegyzője (később altárnokmester) elégedett lehetett a külsőségekkel. Nehezebben boldogultak azonban a leányrész kiadásával. Az első atyafiságos egyezségre 1657. november 11-én került sor Sopronban, akkor rögzítették, hogy az ifjú asszony mely ékszereket, ruhákat, háztartási eszközöket kapott meg. Részesült a Hagymássyak 1643-ban Szentgrótról tett osztálya során az anyjukra szállt javakból, apai nagybátyjuk, id. F. Miklós örökös nélküli halála után nekik jutott pénzből, megkapta a (röviddel előtte leégett) soproni házból és szőlőkből járó hányadot, 3 hordó soproni bort.34 1663-ban Nádasdy Ferenc előtt készítettek újabb megállapodást az utólagos követelésekről, de az asszony örökösei évekkel később is újabb és újabb követeléseket támasztottak.35 Az '50-es évek végétől Falussy Miklós — akinek tanultságáról számos levelének stílusa és formája tanúskodik — gyorsan haladt előre társadalmi elismerésben és vagyonban egyaránt. Sopron megye egyik tekintélyes birtokosa, Megyery Zsigmond 1658. május 26-án kelt felvallásában — fiúörököse nem lévén — (fertő)széplaki kastélyát és a mezővárosban lévő birtokrészét, 10.000 forint erejéig, a török elleni harcokban elesett Hagymássy János helyett annak unokatestvérére H. Zsuzsanna fiára, azaz Falussy Miklósra hagyta.36 Nem tudni, hogy a végrendelet hogyan realizálódott és Széplak meddig volt Falussy birtok, tény viszont, hogy helyette a Nádasdy Ferenctől 1661-ben vagy 1662-ben kapott inscriptionális iváni udvarhely lett a Falussy családi törzshelye, ahol udvarházat is építtetett. Iván mellett még egy csapodi kúriát 10 ház jobbággyal és egy baboti 2 kerekű malmot válthatott magához 1850 forint értékben.37 Anyagi helyzetének 32 Gecsényi LAJOS: Elképzelések a Rábaköz önvédelmének megszervezésére a XVII. század közepén. Soproni Szemle, 45. (1991) 4. sz. 343-347. 33 ÖSTA HHStA Csáky család levéltára. Fasc. 104. No. 68. 34 NÖLA SAM Arma III. Lad. 4. Fasc. 6. No. 6. 33 Uo. No. 16. 36 ÖStA HHStA Csáky család levéltára. Fasc. 104. No. 74. 37 Uo. Fasc. 119. No. 8. Az inscriptionális levél 3 példányban, másolatban maradt fenn. Kettőn az 1662-es, egyen az 1661-es évszám olvasható. Tekintve, hogy Nádasdy már 1659-ben azt írta Falussynak, hogy az említett birtokrészek átadását ismételten megparancsolta, így az 1661-es évszám látszik a valószínűbbnek. 314
