Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Bécs és Magyarország kereskedelmi kapcsolatainak történetéhez a 16-17. század fordulóján
Gecsényi Lajos 1593-től 1597 végéig egy petronelli vízivám jegyzék kivételével, melyben zömében a magyarországi császári fősereg táborába vámmentesen szállított árukat jegyezték fel, nincsenek az előzőekhez hasonló listák.17 1598-ból maradt fenn 10 naptári hét jegyzéke (ebből 6 hét az esztendő első negyedéből, tehát a Győr felszabadítása előtti időből) s ezekből — ellentmondásaként a háborús helyzetnek — nemcsak Debrecen (6 személy 7 esetben), Várad (8 személy), Miskolc (1 személy), Kolozsvár (8 személy) jól ismert városnevei bukkannak elő, hanem Kecskemété és Gyöngyösé is.18 A vezető hely azonban változatlanul Kassáé, ahonnan 20 személy (köztük a legismertebb Pap Ferenc) érintette Maria Ellendet.19 Az áruk felsorolása ezekben az esetekben is esetleges, ahol viszont részletezték őket, ott export- és importcikkek egyaránt előfordultak. A debreceni Puston Pál, Tóth György, Potzi András, Aszalós András 1598 március első hetében utaztak erre és a szokásos szatócsárut vitték magukkal. Aszalós András május közepén Aszalós Gergely társaságában visszatért és újból szatócsárut szállított, míg Neigt Dávid szatócsárut, fenőkövet és kaszát jelentett be a vámosoknak. A kolozsváriak (Dürnei István, Kiss János, Viczei Máté, Dési Pallos István, Varsai Miklós, Tábori István, Szabó Pál), a váradiak (Fundan Bálint, Szegedi Imre, Szabó János, Nyírő Pál, Pataki Márton, Igaz Kálmán, illetve Bodoni [Podari/Podani/Putoni] Mihály, aki két ízben váradiként, egy esetben kolozsváriként tűnt fel, bőrt, viaszt hoztak felfelé és posztóval, „hordós áruval" (azaz hordóba csomagolt áruval20) utaztak hazafelé. Bodoni 2020 darab közönséges magyar bőr („ungarische gmeine heut") 1000 darab közönséges bőr („gmeine heut"), 20 mázsa viasz; Viczei Máté 74 mázsa viasz, Dürnei István 10 „arany" szőnyeg vámját fizette meg. 1599. november 5-én öt debreceni és egy váradi összesen 1782 darab ökörbőrt és 13 báránybőrt („Schoff feel") hozott a kocsikon: Duskás Gáspár 1478, Hercog Antal 128, Nagy János 34, Duskás István 67, Duskás N. 75 — Debrecenből, író István 12 — Váradról. A két kecskeméti (Thanoi Gáspár és Khocy Keresztes?) és a három gyöngyösi (Pap János, Szabó János, Szabó Miklós) meg nem határozható import cikkekkel volt jelen. Az egyetlen miskolci (Walz György) 170 ökör- és tehénbőrt exportált. A kép egészéhez tartozik, hogy a kor legismertebb kereskedőinek egyike, Henckel Lázár nevében 52 mázsa viaszt jelentettek be a vámon, 1598. április 7-én. Annak jele17 SAP Mautregister. Bd. 1.1593-1598. Wassermaut Petronell. 18 SAP 224. d. Mautakten. Landmaut Maria Eilend. 1598. február 1-7. 19 Uo. 1598. január 25-31. Pap Ferenc kereskedő személyére: GRANASZTÓI György: A kassai kereskedelem a 16. században. Gazdaság, társadalom és történetírás. Emlékkönyv Pach Zsigmond Pál 70. születésnapjára. Szerk.: Glatz Ferenc. Bp., 1989. 74. 20 A hosszú úton, nehéz időjárási viszonyok között történő szállítás során keletkező károk megelőzésére az árukat igen gondosan csomagolták. A posztókat a nedvesség ellen pamutból készült „huzatba" burkolták, a fűszereket, gyümölcsöket, kaszát, fűrészt, szatócsárut stb. a hagyományos formájú hordókban (Fass) vagy ovális alakú hordókban (Lagel) illetve ládákban (Truchen) fuvarozták. Az ily módon szállított árukra általánosságban a „beschlagenes Gut" vagy „Ganzgut" megjelölést alkalmazták, ami eleve magasabb vámtétel alá esett. Ld.: Tremel, F.: i. m. 216. A Lagel-t egy korábbi közleményemben tévesen ládaként azonosítottam. 276
