Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)

Adatok a Győr környéki szőlőművelés történetéhez a XII-XVII. században

Adatok a Győr környéki szőlőművelés történetéhez

mán. 1172-ben Konrád királyi jobbágy 3 écsi, 1210-ben Kált testvére Opos ugyancsak 1 écsi szőlejét hagyományozta a szerzetesekre.9 1221-ben bizonyos Leustach nevű ember és felesége ( a ma már nem létező) Perecsén 6 szőlőt és 9 szőlőművest adtak a bencéseknek.10

1251-ben Mórcis mester nyitrai ispán, királynéi udvarbíró az általa alapított mórichidai monostornak adta a Barátin levő szóiéit.11 1262-ben a Baráti faluból származó Dénes úr fia és testvére a győri káptalan előtt írásba foglalták az elhunyt végakaratát, amely szerint baráti vásárolt szőleje a pannonhalmi apátságra szállt. Ez a szőlő — „in loco, qui Luk dicitur", azaz „azon a helyen, amelyet Luknak neveznek" — az első, amely pontos határrész-megnevezéssel szerepel.12 1263-ban Hab ispán (comes) özvegye 4 pázmándi szőlőt, 1286-ban Örkényi Pongrác ispán (comes) özvegye écsi szőlőket juttatott a szerzeteseknek.13 Királyi adomány révén került 1318-ban Ság birtoka (ahol szőlőművesek éltek) a Héder nembeli Dénes fia Dezső mester kapuvári várnagyhoz.14 1323-ban hasonlóképpen a király kegyéből kapta a királyi népek nagyécsi és pázmándi földjeit, a nagyécsi Szent István-egyházzal egyetemben, Köcski Sándor. Köcski utódaitól Magyar Pál és felesége, Gelsei Margit szerezte meg a területeket, majd Gelsei Margit 1365-ben és 1371-ben mindkettőt az általa alapított pápóci prépostság ellátására rendelte.15 1329-ben nemes rédei Feyes (dictus) Mihály fia János pázmándi birtokrészét a Szent Imre-templommal és minden szőlővel Deythlinus ispán, pannonhalmi várnagynak örök áron eladta, aki egy év múltán továbbadta ezt az apátságnak.161395-ben nagy- és kisécsi Egyed fia Jakab („citus Mochkos") a nádor előtt római zarándokúira készülvén különböző birtokait, így két nagyécsi szőlejét („Sub monte Morkushege", ill. „in loco Fankhalja") ugyancsak a bencés szerzetesekre hagyta.17

Az egyházaknak történő kisebb kegyes adományokról szóló adatok sorát a XV. században is folytatni lehet. 1450-ben Kulcsár Kelemen győri polgár egy vásárolt alsoki szőlejét a pannonhalmi apátság földjét, végrendeletileg a csatkai pálos szerzeteseknek adta.18 1457-ben Balog Ferenc győri polgár özvegye egy nagyécsi vásárolt szőlejét („in loco Cser") hálából Ágoston győri püspöknek

9 PRT I.köt. 215.

10 Uo. 650-651. 65. sz.

11 Fejér, Georgius: Codex diplomatics Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis (= CDH) Buda, 1829-1844. Tom. IV. Vol. II. 85-90.

12 PRT II. köt. 318. 52. sz.

131263: WENZEL Gusztáv: Árpádkori Új Okmánytár. (= ÁÚÓ) II. köt. Pest, 1861.161. sz.; 1286: PRT II. köt. 342.80. sz.

14 Anjoukon Okmánytár (= AO) Szerk.: NAGY IMRE. II. köt. Bp., 1883.412. sz.

15 HO I. köt. 123. 92. sz. A Köcski Sándor részére szóló eredeti adománylevél és fia György mester részére szóló megerősítés: GyEL GyKML Pápóci prépostság iratai. Cimelio-téka I. No. 3. (15.). A pápóci prépostság alapítására: BEDY VINCE: A pápóci prépostság és perjelség története. Győr, 1939.

“ AO II. köt. 353. és 442. sz.

17 PRT II. köt. 588-589. 229. sz.

“ MÓL Dl 14 338.

193