Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Győr vármegye közigazgatása és tisztikara a XVII. században
Győr vármegye közigazgatása és tisztikara télyes summára rúgott. Nem tudjuk viszont azt, hogy a megye nevében a Keleti Társasággal (Orientalische Compagnie) kötött szerződést mennyire használta ki a maga javára, de tény, hogy a hivatalosan megállapított jutalék egy részét kézhez vette.111 Házassága számára is a gyors társadalmi előrehaladást jelentette. Apósa, Némay Pál nemcsak mint a megye ősi törzsbirtokos családjának leszármazottja örvendett megbecsülésnek, de megyei esküdtként, alispánjelöltként is szerepelt a XVII. század első felében.112 Anyósa, Szeghy Erzsébet a szerecseni Szeghy család tagja, Sz. János alispán testvére. Figyelemre méltó tény, hogy fiuk, ifj. Tarczy János maga is a jezsuita gimnáziumot látogatta és esküdtként, illetve szolgabíróként már a század végén feltűnt.113 Két leánytestvérét tekintélyes kereskedő, illetve tisztviselő nemesek, Wolf art Ádám és Küszöghy Ádám harmincados vették feleségül.114 Tarczy két hivatalviselése között (1672-1675) csupán hasonló iskolázottságával illeszkedik a sorba Csepellényi Ferenc volt káptalani és megyei jegyző. Tanulmányait 1654-ben fejezte be a jezsuitáknál. 1662-től egy évtizedig volt nótárius, de nemességét csak 1666-ban hirdették ki a közgyűlésen.115 Bizonyára a káptalannak tett szolgálatainak köszönhette, hogy 1664-ben salva gvardiát kapott győri házára.116 Az 1669-es összeírás szerint kereskedéssel foglalkozó nemesember volt.117 Felesége, Fejérváry János nemespolgár, megyei esküdt, városbíró, szolgabíró leányaként győri házat, győrszigeti kertet és majorságot örökölt. Nagyszülei révén rokonságban állt a legjelentősebb győri nemespolgár családok egyikével, a Torkosokkal.118 A század utolsó másfél évtizedének kezdetén az alispánság ismét a győri harmincadosra, ekkor Király Jánosra szállt. Őse a XVI. században Körmendi (Király) Ozsvát deák, kereskedő, városbíró. Házuk a főtér sarkán állt, földszintjén boltokkal.119 Apja, K. Márton végvári vitéznek íratta magát és évekig szolgált a győri őrségben. Király János 1648-ben fejezte be a gimnázium grammatikai osztályát, röviddel később a Magyar Kamaránál kezdett írnokoskodni. 1658-ban a győri harmincad ellenőre lett. Farkas András halálát követően (1674) elnyerte a harmincadosi hivatalt.120 1684-ben betegen választották alispánná és héteszten111 GyMSM GyL GyVML Győr vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyvei. 92. köt. 161. m Uo. 89. köt. 292. 113 Esküdt, 1685: GyMSM GyL GyVML Győr vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyvei. 92. köt. 185. Szolgabíró, 1688: uo. 232. Szolgablró, helyettes alispán, 1691: uo. 331. 114 GyEL GyKHL Felvallási jegyzőkönyvek. 14. köt. 487. 115 GyMSM GyL GyVmL Győr vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyvei. 91. köt. 115. 116 GyEL GyKHL Felvallási jegyzőkönyvek. 13. köt. 964-965. 117 GyMSM GyL GyVmL Adószedő iratai. Nemesi összeírások iratai. Ö 6. 118 GyEL GyKHL Okmánytár. Téka VIII. No. 25 348. 119 Körmendi (Király) Ozsvátra: Gecsényi Lajos: Győr városa 1526 után. Arrabom, 18. Győr, 1976., ill. jelen kötetben és GyEL GyKHL Felvallási jegyzőkönyvek. 14. köt. 250. 120 FallenbüCHLZ.: i. m. 251. Függelék. 183
