Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Győr vármegye közigazgatása és tisztikara a XVII. században
Gecsényi Lajos dős működése idején csak a helyettes alispán segítségével tudta feladatát ellátni.!21 Utódává 1691-ben örményesi Fiáth Jánost, ekkor már Komárom megye alispánját (hajdan Győr város jegyzőjét, majd a győri hajdúk fővajdáját) választotta a közgyűlés, aki 1686-ban Buda ostrománál kimagasló hősiességével szerzett érdemeket, amikor elsők között tört be az ostromlott várba. Fiáth az 1670-es évek végén jött Győrbe a Krassó és Szörény megyékben honos Fiáth család leszármazottjaként. Nemességük a Mohács előtti időkbe nyúlt vissza, de Fiáth János vagyonáról tudomásunk nincs.121 122 Vélhetően felesége, Fördős Katalin, a Fejér megyéből Győrbe költözött újnemes (1659) marhatőzsér, Fördős Péter leánya révén jutott némi vagyonhoz. Későbbi apósa és annak testvére, Mihály, már 1669-ben a leggazdagabb kereskedők közé számítottak, akik rendre-sorra szerezték a Fejér megyei birtokokat, miközben minden energiájukat a marhakereskedelemnek szentelték.123 Fiáth személyét kicsit jelképesen is felfoghatjuk, mint a régi törzsökös nemesség képviselőjének ismételt bekerülését a megye tisztikarának élére. Az Erdélyből menekült írástudó, kardforgató nemes a vagyonuk segítségével armá- lishoz és birtokhoz jutott újnemes feleség segítségével alapozta meg családja ismételt felemelkedését, hiszen ő maga már a helytartótanácsi tanácsosságig jutott. Fiáth vezetett át, ha nem is töretlen vonalban a XVIII. századba, amikor a török kiűzése után újrarendeződő viszonyok között az alispáni szék ismét a középbirtokos nemesség versengésének tárgya lett. A megyei jegyzők közül néhányan, mint alispánságra jutottak, már szerepeltek áttekintésünkben. Kiegészítésül azokra szeretném felhívni a figyelmet, akik nemcsak hivataluknál fogva, de rokoni kapcsolataik révén is kötődtek a megyebeli nemességhez. Ilyen volt domonkosfalvai Nagy Gergely deák, felpéci Vincze Balázs alispán veje; Szőnyi Márton és Buzgó György nemespolgár; vásárhelyi Nagy Ferenc, Csanaki Márton püspöki udvarbíró veje.124 Nem utolsósorban kell említenünk Sajnovics Mátyást, mint a megye későbbi alispánját, a Fejér megyében középbirtokossá lett család ősét. Apja, Sajnovics Szabó Mátyás 1687 januárjában kapott armálist, 1691-ben helyettes céhmester.125 1697-ben kelt végrendele121 GyMSM GyL GyVmL Győr vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyvei. 92. köt. 176. és 331. 122 NAGY I.: i. m. IV. köt. 170-171. 123 A Fördős család nemesítésére: GyMSM Gyl GyVmL Győr vármegye nemesi közgyűlésének iratai. Acta Nobilitaria. 1733. évi nemesi investigatio jegyzőkönyve. A család levéltára MOL P 1754 törzsszám alatt. A nemesség kihirdetése: GyMSM GyL GyVmL Győr vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyvei. 91. köt. 63. 124 Nagy Gergely: GyEL GyKHL Felvallási jegyzőkönyvek. 10. köt. 208-209. Az ő veje, Csőkkor Gergely Győr megye jegyzője, Veszprém megyei nemes: uo., ill. 9. köt. 265. Vásárhelyi Nagy Ferenc: GyEL GyKHL Felvallási jegyzőkönyvek. 15. köt. 121-122. 125 Az armális kihirdetése: GyMSM GyL GyVmL Győr vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyvei. 92. köt. 199. Helyettes céhmester: GyMJVL GyVL Tanácskozási és törvénykezési jegyzőkönyvek. 15. köt. 216. 184
