Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A forradalom ideje
A. forradalom ideje 1848 tavasza Győrött 1848. március elsején a győri polgárok, és a falusi értelmiség közvetítésével már a falvak lakói is sok mindent hallottak, tudtak az országgyűlés munkájáról, az ország polgári átalakulásáért folyó küzdelmekről; a közteherviselésről, a jobbágyság eltörléséről, a törvény előtti egyenlőségről. A bel- és a külföldi hírek elsősorban a megyei és városi tisztviselők, az akadémiai ifjúság és az országot, világot járó kereskedők révén terjedtek. A nép tudatos felvilágosításában a győri liberálisok, valamint az egyszerű emberek sorsának jobbra fordítását szívén viselő falusi értelmiség játszott vezető szerepet. Az országgyűlés munkájáról a megye és a város követei voltak hivatottak megbízóikat tájékoztatni, jelentéseik azonban éppen a reformokat illetően rendkívül szűkszavúak voltak, s ezek is csak kevesekhez jutottak el. A győri liberálisok ugyanakkor odafigyeltek minden fontos eseményre, s arról azonnal tájékoztatták a lakosságot. Győrött 1848. március 4-én került sor az első „rebellis” cselekedetre. Lukács Sándor a polgári átalakulás lelkes híve, amikor értesült a pozsonyi országgyűlésnek a királyhoz intézett feliratáról, a színházi előadás szünetében egy székre felállva ismertette Kossuth Lajos beszédét és a nemzetnek a felelős magyar minisztérium kinevezésére vonatkozó követelését. Lukácsot felolvasása végén a diákok vállukon vitték körbe, miközben a zenekar a Rákóczi-indulót és a Marseillaise-t játszotta. Ezután zavartalanul folytatódott az előadás. A városi tanács a közrend súlyos megsértésének minősítette az esetet, s a nádor segítségét kérte a hasonló események meggátolásához. Közben a februári francia forradalomról egyre zavarosabb hírek érkeztek, melyek a vagyonos polgárságban félelmet, az elnyomottakban bizakodást keltettek. A bécsi forradalom híre március 14-én érkezett meg Győrbe, melynek hatására a városi tanács egyik befolyásos tagjának, Wurda Ferencnek a felesége a következőket jegyezte naplójába: „... Bús az egész élet, még most is félni kell a revolutiótói, hogy ki ne üssön. ” A következő napon azután szinte a pesti eseményekkel egyidőben Győrött is kitört a forradalom. A nap lelkes szónoka Lukács Sándor ügyvéd volt, aki a Széchenyi téren összegyűlt 1000-1500 fős tömeg előtt ismertette, hogy a nádor vezetésével küldöttség ment a királyhoz, aki biztosan teljesíteni fogja az ország kívánságát, s így hazánkban rövidesen a szabadság és egyenlőség fog uralkodni. A hallgatóság nemzeti szalagot kötött kalapjára, s kokárdát tűzött a szíve fölé. „Este fél 7 órakor a bencések kelték meg a kivilágítást székházuk ablakaival, majd követték őket a környező házak, utcák, városrésznek és a külvárosok egymás után... Este 8 órakor óriási tömeget toborzott össye a Perlaky-féle hát> elé Eukács Sándor, ahol ismétfelszólalt a szabadság és egyenlőségjegyében. Az egybegyűlt közönségpercről percre félelmetesen növekedett, s viharos éljenzéssel reagált a szónoklatra.” Jegyezte fel naplójába a-55-
