Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A forradalom ideje
A forradalom ideje szemtanú Ecker János földbirtoki tiszt. Wurdáné szerint soha együtt ennyi ember nem volt Győrött, mint ezen a napon, március 15-e estéjén. A felvonuló tömeg a szabadságot, a jobbágyfelszabadítást ünnepelte, s a reakció vezéralakjait; Apponyit, Metternichet, a házak falára rajzolt akasztófán ábrázolták. Az esti felvonulás a Széchenyi tér sarkától indult a mai Alkotmány utcán, a Köztársaság téren, a Kazinczy utcán át a mai Lenin út kereszteződéséig1. Több mint 2000 fáklya vöröses fénye és a tömegek felett elhúzó fellege szinte ijesztő látványként döbbentette meg a nézőt. Elől haladt néhány egyenruhás vöröscsákós, utánuk mindjárt a zenekar, amely csak két forradalmi indulót; a Rákóczit és a Hunyadit játszotta. Aztán nemzeti zászlók és lobogók sűrű erdeje következett, amelyeket a hajósnép vitt fáklyáktól körülvéve, s követve mindenféle rendű és rangú néptől, diákoktól, polgároktól, parasztoktól, napszámosoktól, hajóslegényekből, s egyéb foglalkozásúaktól szünet nélkül énekelve a Fóti-dalt. A menet a Fő térre vonult, ahol Lukács ismét beszélt, innen a városháza elé, ahol Keresztessy ügyvéd szónokolt, majd a megyeháza elé, végül pedig a külvárosba. Tíz óra tájban tért vissza a Fő térre, ahol Lukács Sándor ismét szólt hozzájuk. Másnap a város lakosságának többsége nemzeti szalaggal jelent meg az utcákon. Este a színházi páholyok karfáin az ország egy-egy hírességének képe függött arany keretben; mint József nádor, Kossuth, Deák, Eötvös és mások. A színház zenekara a Rákóczi indulót játszotta, majd a díszmagyarba öltözött társulat Vörösmarty szózatát énekelte el. Március 17-én a kibővített városi tanács a polgári fegyveres őrseregek parancsnokait bízta meg a közbátorságra és a vagyonra ügyelő őrjáratok megszervezésével. Ezen a napon érkezett meg a híre annak, hogy a nemzet 12 pontos követelését az uralkodó elfogadta. A következő napon Wurda Ferencné azt jegyezte naplójába, hogy csakugyan megvalósult a nép akarata, nem kell a parasztnak robotra menni, dézsmát adni. Egyenlőség lett nemes és pór között. A forradalom első napjaiban a város lakossága első sorban a Lukács Sándor által irányított ún. ,győri //^’’tevékenységére figyelt. E liberális politikusok ezekben a napokban a lakosság felvilágosítását, a forradalmi vívmányok védelmét és továbbfejlesztését tekintették fő feladatuknak. Emellett Pestre és Pozsonyra is figyeltek. Jellemző, hogy március 16-án többen már Pozsonyban vettek részt egy népgyűlésen várva a király válaszát az országgyűlés határozataira. Március 19-én Lukács Sándor Mag)árok figyeljetek címmel egy felhívást tett közzé, melyben az európai szabadságmozgalmak részeként tárgyalta a magyar forradalmat, hol a „magyar többé nem Becsből, de hazája szívéből kormány otfiatik”. A röpirat a továbbiakban ismertette Batthyány Lajosnak miniszterelnökké történt kinevezését, s a nemzet követeléseinek várható törvénybe iktatását. Követelte, hogy az elnyomott, jogokkal nem rendelkező nép a jövőben képviseltethesse magát az országgyűlésen. 1 1 A mai Király, Bécsi kapu tér, Kazinczy, Baross útcák. [szerk.]-56-
