Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
Jogállás és közigazgatás
jogállás és közigazgatás A képviselőtestület erre 1875. szeptember 27-i rendkívüli közgyűlésén kijelentette, hogy „községi vagyonból és jövedelemből községi iskolát állít fel a népiskolai törvény 24-55. és 117 §-ainak megfelelőt”, melynek felállítása a törvény értelmében egyébként is kötelessége.62 * * * Ebből az alkalomból Weidman Adolf a községi iskola javára 50 Ft alapot ajánlott fel. Az 1875. szeptember 28-i képviselőtestületi ülésen a község bírája ismertette „a törvény szelleme szerinti iskola felállítása körül már majd 5 évi küzdelmeit a községnek, míg valahára a jobb győzött”:63 Az ülésen a képviselőtestület egy 5 tagú kijelölő bizottságot választott, felhívta figyelmét arra, hogy a nevelésügyhöz értőkből a felekezeti megoszlásra való tekintettel tegyen jelölést az iskolaszék tagjaira. A képviselőtestület a jelölést egyhangúlag elfogadta s ezzel megalakult a községi iskolaszék. Összetétele a következő volt: 7 iparos, 2 kereskedő, 1 gyáros, 1 orvos, 1 jegyző és 1 ismeretlen foglalkozású. 1876-ban a község a kor igénye és a törvény követelményének megfelelően iskolája újjáalakítását határozta el, és a költségek 5 %-on felüli fedezésére a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz folyamodott államsegélyért. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium „mindannak dacára, hogy ágon határozott ígéretet tette, hogy az 5 % -on felüli szükségletet évről évre pótolni foga — az 1875/76. iskolaév végével a község kérelmét elutasította”. Utasította a községet, hogy a mutatkozó hiányt tandíjból fedezze. Tandíjat azonban gyakorlatilag senki sem fizetett. A gyermekek 2/3 részét a község látta el tankönyvvel, ezen kívül 12 gyermekruhát, 6 csizmát kapott. „Mégis nagy erőfeszítés kell’\ olvashatjuk a képviselőtestületi határozatban, hogy „a majdnem kizárólag a legszegényebbek, kik ide járatják gyermekeiket, hogy iskolába erőltessenek”.64 A mutatkozó hiányt ezek után továbbra is a községnek kellet pótolni. 1877-ben a község iskolai célra 1200 Ft-ot irányzott elő. Az állami adó után kivetett 5 % azonban csak 899 Ft-ot tett ki. A hiányzó összeget a képviselőtestület pótadó emelésével biztosította. Az iskolafenntartás körül felmerült nehézségek közepette érkezett meg a díszpolgárrá választott Singer lovag 1000 Ft-os ajándéka, aki az összeg feletti rendelkezés jogát a képviselőtestületre ruházta. Az ülésen „mintegy varázsütésre egyhangúlag a községi iskola alaptőkéjéhez kendő csatolását kívánta a képviselőtestület":55 Ezek után a képviselőtestület úgy határozott, hogy míg az iskolai alapvagyon az 5 000 Ft-ot el nem éri, az összeget kamataival együtt érintetlenül hagyják. A községi jegyző hivatkozva a felen századfelforgatott viszonyaira, (amelyben) a most jelenleg uralgó viszonyok kögt tartani nem lehet, de a jövőben mégis könnyen megtörténhetik, hogy a most felekezet nélküli, vagis községi iskolánk — felekezetivéfog átalakíttatni” — javasolta, hogy ez esetben az összeg szűnjék meg iskolai alapvagyon lenni, melyből valláskülönbség nélkül mindenki részesülhet. Az előterjesztést a képviselőtestület egyhangúlag elfogadta.66 62 63 64 65 66 GYVL Győrsziget község képviselőtestületi jkv. 1875. szeptember Uo. 1875. szeptember 28. Uo. 1878. május 23. Uo. 1879. november 27. Uo. 2.-272-
