Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
Jogállás és közigazgatás
Jogállás és közigazgatás 1885-ben Schreiber Ignác kereskedelmi tanácsos, bécsi lakos a győrszigeti szegény gyermekek valláskülönbség nélküli segélyezésére 500 Ft-ot adományozott. Miután a képviselőtestület az iskola alapvagyonhoz nem nyúlt, az iskola fenntartási költségeit csak pótadóval lehetett biztosítani. Az 1885. február 24-i képviselőtestületi ülésen jelen volt 20 képviselő azonban megállapította, hogy „ezt (pótadó) a jelenlegi viszonyok között az árvizek által amúgy is sokszor érzékenyen sújtott községben emelni lehetetlen”:67 A helyzetet súlyosbította, hogy az iskolakötelesek számához mérten a tanfelügyelő az eddigi 2 tantermű fiúiskolához még 2 tanterem felállítását és 2 tanító alkalmazását sürgette. Ezután a képviselőtestület úgy határozott, hogy állami iskola felállítását szorgalmazza, melyhez telket biztosít és fenntartási költségeihez 5 %-kal hozzájárul. 1885-ben a községben egy iparostanonciskola is létesült, melynek tanítóit és az iskolabizottság tagjait 3 évenként a képviselőtestület választotta, valamint fenntartásáról gondoskodott. 1889-ben a képviselőtestület tekintettel a nagyszámú asztalos- ács- stb. tanoncokra felhívta az iskolabizottságot a rajzórák számának felemelésére.68 1886-ban az iskolaügy rendezésével megbízott elöljáróság egyezségre lépett a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériummal és a községház melletti épületet az állami iskolarendelkezésére bocsátották. Az iskola fenntartása körül közben újabb viták keletkeztek. Az árvíz által megrongált iskolaépület jelentős ráfordítást igényelt, 1889-ben a tetőzet javításánál 400 Ft kiadás merült fel. Ezt az összeget a VKM csak fele részben volt hajlandó fedezni annak ellenére, hogy az iskolaépületet a község ingyen engedte át az államnak és az évi tisztogatási munkákat is vállalta. A képviselőtestület elutasította a község hozzájárulását.69 A kiadások még 1891-ben sem lettek megtérítve. Közben a képviselőtestület az apácák vezetése alatt álló rk. leányiskolát is kénytelen volt segélyezni, mert ellenkező esetben neki kellett volna gondoskodni újabb iskola felállításáról. 1891-ben a tanfelügyelő értesítette a községet, hogy a VKM a községben az állami fiúiskola részére állandó épület emelését határozta el. Az épület helyének kijelölésére a képviselőtestület 1893-ban egy bizottságot alakított. Az iskola felállításához a község vett fel 24 000 Ft-os kölcsönt, melynek törlesztését a VKM vállalta. Az iskola a község főterén 1896-ban épült fel. Ekkor a VKM-el újabb nézeteltérés támadt, mert az épületet léckerítéssel akarta bekeríteni, ami ellen a képviselőtestület a térhatás megrontására hivatkozva tiltakozott. Közben állandóan emelkedtek az iparostanonc-iskola költségei is, melyeknek fedezése kizárólag a községre hárult. A 20. század elejére a községben a nevelésügy körül is még számos kérdés maradt megoldatlanul. Szociális- és munkásügy A község szociális viszonyairól a képviselőtestület ülésein ritkán történik említés, és csak elszórt adatokból lehet erre következtetni. A képviselőtestület működésének első évtizedében a kérdés nem kerül szóba. 1880-ban a járás főszolgabírája az 67 68 69 GYVL Győrsziget község képviselőtestületi jkv. 1885. február 24. Uo. 1889. október 4. Uo.-273-
