Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
Jogállás és közigazgatás
jogállás és közigazgatás Iskolaügy A kiegyezés után Győrsziget község egy községileg fenntartott rk. hitfelekezetű fiú, és 1 az apácák vezetése alatt álló rk. leányiskolával rendelkezett. Az 1873-as költségvetés összeállításakor az elöljáróság az addigi gyakorlatnak megfelelően a hitfelekezeti kiadások is felvette a költségvetésbe. A megyei törvényhatósági bizottság ezt törvényellenesnek tekintette s az elöljáróságot új költségvetés összeállítására utasította. Az újabb, most már a képviselőtestület előtt folyó tárgyaláson vetődött fel az iskola jellegének meghatározása. Az ügy felkavarta a kedélyeket és egyelőre az ügy rendezését elhalasztották. Az iskolai oktatás folyamatossága érdekében azonban a képviselőtestület egy bizottságot küldött ki az iskolakötelesek összeírására. Közben a rk. hitfelekezet az 1873., 1874. évre hitfelekezeti adót vetett ki. 1874-ben a rk. iskolaszék elnöke egy népgyűlést hívott egybe, mely a felekezeti iskola fenntartását határozta el. „Azonban a felekezeti tagok legnagyobb része vonakodásból az új adónem ellen, részben pedig a kirótt összeget sokallván, - bár nagy erő megfeszítéssel törekedett a felekezetre rótt adót behajtani az iskolaszék, mégis alig sikerült a két évre rótt felekezeti adóval 1/3 felül behajtani.”59 A lelkész és a tanító másfél évig nem kaptak fizetést. A rk. lelkész a főszolgabíróhoz folyamadott a felekezeti adó kényszer útjáni behajtására. A főszolgabíró azonban elutasította a kérelmet. Erre a lelkész az alispánhoz fordult segítségért, aki utasította a községet a felekezeti költségek kényszer útjáni behajtására. A képviselőtestület ülésén Stadler Károly helyi orvos a közös iskola mellett foglalt állást. Weidman Adolf képviselőtestületi tag felszólalásában elmondta, hogy a község legszegényebb lakosságát a katolikus hitfelekezetűek alkotják, akik nem képesek iskolájuk fenntartására. Javaslatára a képviselőtestület általános szótöbbséggel fellebbezett az alispáni határozat ellen, és kijelentette, hogy a törvény értelmében a község hajlandó közös iskolát felállítani.60 61 Az elöljáróság a képviselőtestület utólagos jóváhagyása mellett az 1875. március 31-i árverésen iskolai célra 711 Ft-ért épületet vásárolt. Az iskolaügy azonban ezzel még nem dőlt el. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium ugyanis utasította a községet az iskolai kiadások fedezésére. A képviselőtestület nem katolikus hitfelekezetű tagjai kijelentették, hogy a költségvetést csak abban az esetben szavazzák meg, ha az iskola közös lesz. Weidman Adolf kijelentette, hogy az iskolát községinek tekinti s kérte, hogy az 1875. október 1-jén kezdődő iskolaév az iskola törvény 55. és 117. §-ainak megfelelően kezdődjék meg. Ezután pótlólag iskolai célra az év első negyedére 200 Ft-ot javasolt a költségvetésbe felvenni. „Hosszabb időközökben 3-or felhívta az elnök a képviselőtestületet — de csak egy hang sem emeltetett ellene. ’Í1 Ezután az állandó gazdasági választmány visszamenőleg az 1873., 1874. évre elkészítette a költségvetést, melyben iskolai célra 1690 Ft-ot vett fel. Az iskolaügy rendezésében a továbbiakban újabb nehézségek merültek fel. A képviselőtestületet a rk. egyházi vezetőség azzal vádolta, hogy felekezeti iskolát akar községivé tenni. 59 GYVL Győrsziget község képviselőtestületi jkv. 1874. december 10. 60 Uo. 61 Uo. 1875. március 31.-271 -
