Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)

Jogállás és közigazgatás

Jogállás és közigazgatás

A szabályrendelet a községi közigazgatási személyzet létszámát és fizetését a következőképpen határozta meg:

1. községi bíró évi fizetése 300 Ft

2. helyettes bíró évi fizetése

3. községi I. jegyző évi fizetése 800 Ft

4. községi II. jegyző évi fizetése 500 Ft

5. községi tanácsos évi fizetése

6. községi kamarás évi fizetése 200 Ft

7. községi közgyám évi fizetése 50 Ft

8. körorvos fizetéséhez hozzájárulás évi 204 Ft

9. községi I. írnok évi fizetése 400 Ft

10. községi II. írnok évi fizetése 400 Ft

11. községi vágóbiztos évi fizetése

12. halottkém évi fizetése 20 Ft

13. községi szülésznő évi fizetése 20 Ft

14. rendőrtizedes évi fizetése 300 Ft

15. egy közrendőr évi fizetése 240 Ft

16. gátőr évi fizetése 50 Ft

17. koldusbíró évi fizetése 24 Ft

A községi közigazgatási alkalmazottak összes illetménye mellékjárulékokkal együtt 3819 Ft-ot tett ki.29

A közbiztonság fokozása érdekében 1895-ben megszűnt az addigi soros éjjeli őrség, valamint a koldusbíró alkalmazása, és helyette 6 állandó rendőri állás szervezésére került sor. 1896-ban a képviselőtestület a jegyző fizetését 100 Ft-tal emelte. A községnek Győr városához történt csatolásáig a fent ismertetett létszámú közigazgatási személyzet folytatta működését.

Pénzgazdálkodás

1873-ban a község állandó bevételi forrásai a következők voltak: Rábcahaszonbér, vágóhíd jövedelme, szénabevétel, kocsma-haszonbér. Ezek évi összes jövedelme kb. 1200 Ft. A község 1873-ban 5451 Ft-os költségvetéssel indult. Ebből kiderül, hogy az állandó bevételek a község rendes kiadásait sem fedezték. A képviselőtestület a hiány pótlására az állami adó után kivethető pótadóhoz folyamodott. 1873- ban ennek összege 23 %-ot, azaz 3812 Ft-ot tett ki. Új állások szerevezése, fizetésemelések, községi beruházások az évek folyamán növelték a kiadásokat, s ez a pótadó állandó emelkedését vonta maga után. A lakosságtól különböző címeken szedett pótadó a századforduló idején már megközelítette az állami adó összegét.

29 GYVL Győrsziget község szervezési szabályrendelete, 1893.-263-