Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
Jogállás és közigazgatás
jogállás és közigazgatás A kizárólag saját erőforrásból gazdálkodó község nagyobb beruházásokat csak kölcsönökkel és új erőforrások felderítésével, igénybevételével tudott lebonyolítani. Kölcsönök felvételét egyébként az is indokolta, hogy a lakosság jelentős része éveken keresztül nem volt képes adótartozásai megfizetésére. 1877. február 6-i rendeletével a járás főszolgabírája utasította az elöljáróságot az adók és illetékek szigorú behajtására azzal, ha a kívánt eredményt el nem érik, a behajtás az elöljáróság költségén fog megtörténni.30 31 1880. június 8-i ülésén a képviselőtestület kijelentette, hogy az ingadanok értékében néhány év óta országszerte árcsökkenés következett be, ami különösen a „házbirtoknál igen nagymértékben mutatkozik. ’51 az adóalap helyes megállapítása céljából a képviselőtestület 2 tagot küldött ki az adófizetők helyzetének megvizsgálására. Ugyanebben az évben az adóhátralékok felszaporodásáért a felelősséget a megyei közigazgatási bizottság a községi bíróra és jegyzőre hárította. A község bírája a képviselőtestület előtt kijelentette, hogy őket mulasztás nem terheli, mert dacára a mostoha viszonyoknak, minden negyedévben 2-3 hétig végezték „a zjlogolási végrehajtást, vagy többektől a Zálogtárgyakat is elhordották, sőt árverés is eszközöltetett” - azonban minden törekvésüknek „a mostoha viszonyok lettek ajelenlegi állapotnak előidézői s a hátrálék időről-időre szaporodott”. A továbbiakban mentségére felhozta, hogy olyan szigort, amit az adótörvény — de különösen a két végrehajtó követel, nem fejtettek ki —, majd így folytatta? „de ezt úgy hiszem a községben sem követelhette különösebb a józanabb gondolkodásúak, amúgy is már a kíméletesebb eljárásunk mellett is igen sok ellenszenvvel kellett küzdenie, hogy ne mondjuk ellenségeskedéssel”.32 ezek után a bíró javasolta egy adóvégrehajtó alkalmazását, „ki a kezébe adott hátrálék kimutatás alapján a végrehajtást minden kivétel nélkül és kímélet nélkül eszközölhetné”.33 34 Az ülésen több képviselő felszólalt s a bírót és jegyzőt felmentették a felelősség alól. Véleményük szerint az adóhátralékok felszaporodásának oka „az általános és országszerte uralgó pangás s bizony igen középszerű termésben (van), minél fogva sem a nagyszámú iparos és sokkal nagyobb számú napszámos községi lakosaink egy oldalról sem jutottak keresethez- ■ ■ Ha a törvény és felsőbb helyről vett utasítás szerint teljes szigorral végrehajtatik sokaknál az adóalap támadtatik meg sőt sokaknál megszűnik. A képviselőtestület annak ellenére, hogy megbizonyosodott a lakosság nehéz anyagi helyzetéről, egy idegen adóvégrehajtó félfogadása mellett döntött. A szükséges kölcsönöket a képviselőtestület elsősorban helyben igyekezett beszerezni. Erre legcélszerűbb volt az árva- és különböző alapok tőkéje. Ezután jöttek számításba a helyi gazdag kereskedők, gyárosok, akik ugyan kedvező feltételekkel nyújtottak kölcsönt, annak felhasználása azonban nagyobb részt érdekeiket szolgálta. Előfordult az is, hogy a felvett kölcsönt a várt bevételek elmaradása miatt újabb kölcsön 30 GYVL Győrsziget község képviselőtestületi jkv., 1877. február 26. 31 Uo. 1880. június 8. 33 Uo. 1880. szeptember 29. 33 Uo. 34 Uo.-264 -
