Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)

A városszépítő

A városst^építő

gos Bizottságához kell fordulni. Ha a műemléknek nyilvántartott építmény lebontása, vagy olyan mérvű átalakítása válna szükségessé, hogy a műemlék jelleg ezáltal megszűnik, akkor a műemlékről fénykép felvételt kell készíteni, s a bizottság által szükségesnek ítélt esetekben az emeleti sorokról alaprajzokat és metszeteket 1:100 méretben, s a jellegzetes részletekről (előcsarnok, lépcsőház, terem, udvar stb.) fénykép; vagy rajz felvételeket kell készíteni 2 példányban a városi levéltár és a Műemlékek Országos Bizottsága számára.

A város tanácsa köteles gondoskodni arról is, hogy a már nem létező városi műemlékek feltalálható fényképei, esetleg rajzi, vagy festményei a város részére beszerzésre kerüljenek. A képek gyűjteményét a levéltárba kell őrizni. Ha a tulajdonos, vagy az építmény kezelője az épületen engedély nélkül változtatást eszközöl, kihágást követ el és 40 pengőig terjedhető pénzbírságot köteles fizetni. A kihágások felett első fokon a tanács által rendőri büntetőbíráskodással megbízott tisztviselő, másodfokon a városi tanács, harmadfokon a belügyminiszter bíráskodik. A szabályzat a belügyminiszter jóváhagyása után 1927. december 19-én lépett hatályba.-26-