Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A városszépítő
A váross^építő A Győri Városháza A városháza egy adott település közigazgatási hatóságának székháza, amely általában a város központjában helyezkedik el. A polgárság már a középkorban törekedett arra, hogy önkormányzati szerve számára díszes, hatalmat, gazdagságot, szervezettséget jelképező épületet emeljen, a kezdeti időben azonban még szerény hajlékkal is be kellett érni. Győrött aló. században hallunk először egy romos kőház épületről, melyet a győri káptalan 12 évre enged át a városnak azzal a céllal, hogy ott új épületet építsen. Ez a telek az egykori piactér {ma Széchenyi tér) északkeleti sarkán feküdt, s itt épül fel az első városi székház. Külső formáját nem ismerjük. Méreteiről az 1703-as telekkönyv tájékoztat bennünket, mely szerint hossza 21 méter, szélessége 44 méter. Az épület első jelentős átalakítására Győr szabad királyi városi rangra emelése után 2 évvel, 1745-ben kerül sor. A kamarási számadások szerint a munkát 1745-47 között Jungwirt Károly építőmester végezte. Egy 1757-ben készült térképen már emeletes épület. A város 1753-ban északon telket vásárol az épülethez, melyen 1768-70 között felépül az új szárny, s a tető azonos szintbe hozásával a városháza megkapja a mai formáját. A barokk stílusban kialakított városháza homlokzatát díszes kovácsoltvas erkély és a Mária Terézia által 1743-ban adományozott városcímer díszíti. Az épület az 1820-as évekig elégítette ki az igényeket, majd az időközben felduzzadt apparátus számára a reformkorban már elégtelennek bizonyult, s a hivatalok egy részét bérelt helyiségekben kellett elhelyezni. Bővítésére anyagi eszközök hiányában a város egyelőre nem gondolhatott. Az épület szűkös voltát jelzi, hogy Bisinger József üvegesmester — aki 1843-ban készpénzből és értékpapírokból álló vagyonát „bisinger József alapítványi tömegé’ címén a városra hagyta — végrendeletében a városház bővítésére is gondolt, s a 90 748 Ft hagyatéka kamatainak e célra történő felhasználásáról is rendelkezett. Úgy vélem, a város nagy jótevőjéről nemcsak illik, de kötelességünk is e munkában megemlékezni. A Bisinger család első tagja, Bisinger Lipót kereskedő 1774-ben érkezett a Moson megyei Gáta (Gattendorj) községből Győrbe. Rövid idő múlva őt követte Bisinger Ignác üvegesmester, akit 1780. május 17-én választottak a város polgárává. Bisinger Ignác a győri Richter János üvegesmester leányát vette feleségül, s ebből a házasságból született 1780. május 24-én József fia, aki az apa műhelyében nevelkedett, s a mestersége folytatója lett. Bisinger József a vándorévek letelte után, 1809-10 körül nyitott saját üzletet. Az apa a felesége halála után még kétszer nősült, s a harmadik házasságból született három gyermekét tette meg kizárólagos örököséül. József az apa-27-
