Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A győri gazdaság és a közlekedés fejlődése
A győri gazdaság és a közlekedés fejlődése Khuen Héderváry Károly gróf és Wenckheim Frigyes gróf egyenként 40 000 korona megajánlást jelentettek be. Az éveken keresztül folyó, befejezéshez közeledő előmunkálatok közben 1911. június 30-án a Kereskedelemügyi Minisztériumban kezdetét vette az engedélyezési tárgyalás. A tárgyaláson a jelenlevő érdekeltségi kiküldöttek és a minisztérium közös megegyezése alapján a vasút költségvetése 1 369 000 koronában lett megállapítva. A vasút forgalmi kérdéseivel kapcsolatban a tárgyaló felek előirányozták „2 petróleum fűtésű gó\mozdony és 3 benzin-motoros mozdony beszerzését a szükséges személy- és teherszállító kocsikkal együtt. ’23 A tárgyalás alkalmával az illetékes minisztérium állami hozzájárulás címén az építési tőke 10-20 %-át helyezte kilátásba. A folyamatban levő minisztériumi tárgyalás ideje alatt a helyi érdekeltek a vasút építési tőkéjéhez való hozzájárulás tekintetében meghozták véghatározataikat. Moson megye törvényhatósági bizottsága 1911. október 25-i közgyűlésében véghatározatban rögzítette 100 000 korona megajánlását. A közgyűlési jegyzőkönyv 5. pontja kiegészítésként a helyi összeköttetés biztosítása érdekében a következőket írta elő: ,A vasút köteles Magyaróvár és Moson között, valamint a magyar államvasúton érkező illetve induló vonatok használhatása céljából Magyaróvár, Moson és a moson-magyaróvári vasúti állomás között is a személyforgalmat lebonyolítani oly módon, hogy reggeli 5 órától esti 10 óráig legalább órán kint egy motor hajtóerejü vagyis motoros személyszállító kocsit indítani tartozik. Azpn kocsik amelyek oly időben indulnak, hogy ekkor a moson-magyaróvári állomásra vonat sem nem érkezik, sem nem indul, egyedül a Magyaróvár és Moson közötti személyforgalmat bonyolítván le, csak Magyaróvár és Moson között tartoznak közlekedni. ’24 A vármegye határozatát követően a csonka vasút kiépítésében érdekelt szigetközi községek Moson és Arak kivételével a rájuk eső terheket vállalták. A vasúttal rendelkező Moson kiváltságos helyzetét féltve nyilvánította ki érdektelenségét. A kis lélekszámú Arak érthetően, nehéz anyagi viszonyai mellett külön kiadásokra nem volt képes. Időközben a vasútérdekeltség a tőke hiányzó részének beszerzéséről gondoskodott. Eredményes megbeszélések következményeként a „Részvénytársaság villamos s közlekedési vállalatok számára” budapesti cég vállalta a leendő vasút üzletkezelését, és a fedezetlenül maradt építési tőke hiányzó részének pénzügyi fedezését. A még ezek után mutatkozó kb. 100 000 korona hiányt Moson megye 1914. április 22-i közgyűlése pótolta. A vasút létesítéséhez szükséges pénz előteremtésével létrejött a vasúti részvénytársaság. Ezt követően rövid időn belül sor került az építési és üzemi szerződések megkötésére s ezzel a vasút ügye az 1914. évben a megvalósulás küszöbéhez érkezett. 23 GyMSMGyL Moson megye alispáni iratok 6380/1911. 24 Uo. Moson megye közgyűlési jegyzőkönyve 442 (b. ü.) 1911.-239-
