Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A városszépítő
A váross^építő kük is fűződik a térzene eddigi gyakorlatának fenntartásához, illetve a zenepavilonnak a tér északi részén történő felépítéséhez. Számukra kedvező döntés esetén felajánlották, hogy a jelenlegi bérösszegen felül a zenepavilon építési költségeinek 7 %-át hajlandók a város házipénztárába évenként befizetni. A városi tanács 1899. február 22-i ülésén a karmester véleményét tette magáévá, s ennek megfelelően terjesztette javaslatát a február 23-i rendkívüli közgyűlés elé. A közgyűlés az előterjesztésnek megfelelően hozta meg döntését, s a pavilon építésére 2000 korona kölcsön felvételét engedélyezte. A tanács ezt követően a város főmérnökét bízta meg az előkészítő és a kiviteli munkák szervezésével, aki 1899. március 14- én kelt jelentésében már arról számolt be a tanácsnak, hogy a Hets testvérek már tervet is nyújtottak be. A cég a tanács rendelkezésére bocsátotta az építmény tervét, de kikötötte, hogy azért 50 Ft-ot kér, ha mást bíznak meg a kivitelezéssel. Költségvetést a Hets Testvérek cég és a Schlosser Wurda Teréz cég adott be. Előbbi 900 Ft, utóbbi 816 Ft 37 krajcárért vállalta, hogy az alapzat feltöltése és kőburkolat nélkül hajlandó a megrendeléstől számított 6 hét alatt felépíteni a zenepavilont. Ezekhez az összegekhez jött még hozzá a földfeltöltés és kőrakásért 70 Ft, a padok és pódiumért 35 Ft. A két ajánlat közötti csekély különbségre való tekintettel Odor István főmérnök a Hets cég ajánlatának elfogadására tett javaslatot. A tanács a Schlosser cég költségelőirányzatát fogadta el, s megbízást adott a már rendelkezésre álló terv kivitelére. A kikötés az volt, hogy a cég 1899. március 20-tól számítva 6 hét alatt köteles a munkát elvégezni, s azért két év jótállást vállalni. Április 30-án a főmérnök jelentette a tanácsnak, hogy a Schlosser- Wurda cég a munkát határidőre befejezte. Az építményt az Első Magyar Biztosító Társaságnál és a Foncier Biztosító Társaságnál 1000-1000 korona összegben tűzkár ellen biztosították. A zenepavilon hivatalos átvételére 1899. május 4-én került sor. Az átvevők az építményt hibátlannak találták, s a megállapodásnak megfelelően az időközben bevezetett új pénzben kifizetésre került 1692 korona 74 fillér. A 2 éves jótállási idő letelte után a zenepavüont ismét felülvizsgálták, s azt teljesen rendben találták. A 19. gyalogezred zenekara már az átadás után megkezdte a térzenét a pavilonban, előadásai azonban rendszertelenek voltak. Ménes Ignác sétatéri gondnok jelentése szerint a zenekar 1900. április 22. — október 1. között az ígérettel ellentétben 17 alkalommal nem játszott. A következő években kisebb zökkenőkkel, de folytatódtak a hangversenyek. 1907-től a hajóforgalom növelése érdekében szerdai napokon Kiskúton is tartottak térzenét. A téli hónapokban a Széchenyi tér és a városház előtti tér volt a térzenék színhelye. 1910-től a 26. gyalogezred szolgáltatta a térzenét, majd a helyi állomásparancsnokság 1916-től betiltotta a katonai zenekar további fellépését.-23-
