Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)

A városszépítő

A váross^építő

Építési s2abályzatok a polgári korban

Győrött az abszolutizmus idején az építési hatósági feladatokat a városi tanács látta el. Az 1847-ben alkotott szabályzatban ugyan a szépítési bizottmány is rendelkezett az építési engedélyeket illetően megfelelő jogosítvánnyal, ennek gyakorlati érvényesülésével azonban az adott időben nem találkozunk. A városszépítést szempontok érvényesítésére irányuló törekvés csak az ötvenes évek második felében vetődik fel ismét. Ekkor a városi polgárság színe-java fog össze a parkok, terek rendezése, utcák fásítása érdekében. E társadalmi összefogás eredményeként jön létre 1863-ban a városi tanács keretén belül egy 40 tagú építészeti és szépítési választmány, mely az 1847. évi szabályozások alapján végezte munkáját. Építészeti, tűzrendészeti és szépítési szempontból bírálta el az építési engedély kérelmet s ennek figyelembe vételével döntött a tanács azok megadásáról, vagy elutasításáról. Az 1867-es kiegyezés után a Gazdasági választmány keretében Építészeti és szépítészeti albizottmány alakult, mely 200 Ft-ig utalványozási joggal is rendelkezett. 1870-en már csak építési választmány létezett, s ez maradt életben a polgári kor egész időszakában. Tagja volt 1 tanácsnok, 1 építész, a városi mérnök és a választmány jegyzője. E szerv feladata volt az építési engedély kérelem és a terv felülvizsgálata, helyszíni bejárás végzése, majd a javaslattal ellátott iratoknak a városi tanácshoz történő továbbítása. A választmányi ülés jegyzőkönyveiben a következő szövegű véleményezések olvashatók: >yA megejtett helyszíni vizsgálat szerint a szpbani tervnek kivitele ellen sem szépítészeti, sem pedig tűzrendészeti szempontból kifogás nem tétetvén a kért engedély megadása végett az összes iratok a tekintetes tanácsnak beterjesztetnek. ”

Amennyiben a szomszédok, vagy mások által az építkezés ellen észrevétel nem merült fel, a tanács megadta az építési engedélyt. Az 1847-ben életbe léptetett építési szabályzat módosítására 1881-ben került sor. Ezt az időközben bekövetkezett változások és új igények indokolták. Miután szépítési választmány már évtizedek óta nem létezett, ezért helyébe, a szabályzatba az építési választmány került. Az új szabályzat nagyobbrészt megőrizte a régi szerkezeti felépítését, s inkább a megfogalmazásban és egyes pontok felcserélésében hozott változást.

Jelentős eltérés az előbbivel szemben, hogy 5-20 Ft-ig terjedő pénzbírságot helyeztek kilátásba a tervektől történő eltérés esetén. Az új szabályzat különös részletességgel foglalkozott az óvintézkedésekkel, valamint az építési anyagok utcai tárolásával. Felhívta a figyelmet a gázvilágítási csövek védelmére. A Belvárosban, Ferenc-, és Ferdinándvárosban megtiltotta a fazsindely használatát.

Az építési hatósági engedélyek kiadásánál a városi mérnök, mint az építészeti bizottság szakértője működött közre és ellenőrizte az engedély szerinti építkezést.-24 -