Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A győri gazdaság és a közlekedés fejlődése
A győri gazdaság és a közlekedés fejlődése A leírt vasútvonal, mely kereken 60 km-es szakaszon szelné át Szigetköz területét, gyökeres változást hozna a lakosság társadalmi és gazdasági életében. Győr megye törvényhatósága osztotta a szomszédos megye gazdasági egyesületének indítványával és sürgetően várta a tényleges helyi munka megkezdéséhez egy érdekeltségi értekezlet összehívását. Erre reménnyel biztatott az engedélyestől vett értesülés, miszerint az előmunkálatok még az 1907. év tavaszán megkezdődnek. Az alispán, mint az érdekeltség elnöke a kereskedelemügyi miniszter kezdeményezésére a helyi kereskedelmi és iparkamaránál is ismertette a vasút ügy állását és kellő nyomatékkai hangsúlyozta a tervezet szükségességét. A körülmények időközben lényegesen megváltoztak. Egyesy bár éveken keresztül kérte és meg is kapta az előmunkálati engedélyt, a törvényhatóság többszöri sürgetése dacára sem kezdett hozzá az előmunkálatokhoz. Ennek oka egyrészt valószínű azzal magyarázható, hogy Héderváry Károly miniszter bukásával a várható állami támogatás sem mutatkozhatott biztosítottnak. A döntő akadály azonban az volt, hogy az érdekeltség összeállítására és anyagi szempontokból való megnyerésére vonatkozó tárgyalások eredményre nem vezettek. Az utóbbiról Győr megye alispánja is tudomást szerzett, s ezzel Egyesy vállalkozása tárgytalanná vált. A tervezet megvalósításának lehetősége azonban a történtek után is nyitva maradt. Még az érvényben levő első engedélyi jog ideje alatt egy új összetételű helyi érdekeltség alakult a vasút kiépítésére. Az első magánjellegű értekezletre 1907. március 17- én került sor Győrött. Az alakuló ülés határozatot hozott a Szigetköz területén vezetendő Moson-Magyaróvár—Győr között keskeny vágányú h. é. vasút kiépítésére. Az érdekeltség saját kebeléből az ügy intézésére végrehajtó bizottságot hozott létre, melynek elnökévé Szabó Istvánt, Győr megye zámolyi kerület országgyűlési képviselőjét választotta meg. Az érdekeltség részéről a további szükséges lépések megtétele céljából Szabó István értesítette Győr megye alispánját, hogy a megalakult végrehajtó bizottság a törvényhatóságok, községek és földbirtokosok küldötteivel fog kiegészülni. A kibővített szerv jár el jogérvényesen az érdekeltség nevében. Megkeresésében kérte az alispánt, hogy a vasút kiépítésére vonatkozó törekvéseket támogassa. Győr megye közgyűlése 1907. augusztus 13-án tárgyalt a vasút ügyben beállott változásokról. A közgyűlés „reménnyel biztatónak”1 tekintette az új és helyi összetételű érdekeltség munkáját és az előbbivel kapcsolatos 1904. évi vállalt kötelezettségéről lemondott. Egyben Szabó István, mint a vasútérdekeltség végrehajtó bizottsága elnökének kérelmére az előmunkálati engedély tárgyában feliratot intézett a Kereskedelemügyi Minisztériumhoz. Az érdekeltség végrehajtó bizottságába pedig törvényhatósági megbízottul Trugli József hédervári lakost jelölte ki. A szigetközi vasút kiépítésének ügye a szomszédos vármegyét is élénken foglalkoztatta. Moson megye már kezdeti bekapcsolódásában bebizonyította, hogy a vállalkozás kedvező kimeneteléhez súlyos érdekei fűződnek. Szabó István — ismerve a kívánalmakat - igyekezett a szomszédos megyét is megnyerni a vállalkozáshoz. Moson megye törvényhatóságához intézett meghívójában a kellő alátámasztás kedvéért a következőket írta: érdekelt lakosságnak rég óhajtott vágya jutna teljesedésbe által és a vasút 7 7 GyMSMGyL Győr megye alispáni iratok 2211/1907.-228 -
