Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A győri gazdaság és a közlekedés fejlődése
A győri gazdaság és a közlekedés fejlődése nyomán megelégedés támadván a nagy mérvű amerikai kivándorlás is sokkal csekélyebb volna. Az alakuló értekezleten az ügy fontosságára való tekintettel Oshegyi József alispán is részt vett törvényhatóságának egyéb kiküldöttei mellett. Miután az érdekeltek részéről a vasútügyhöz komoly hozzáállást tapasztalt, a vármegyét is hasonló megnyilvánulásra kívánta bírni. Moson megye hónapokkal megelőzve Győr megyét az 1907. április 24-i közgyűlésében a következő határozatot hozta: ,A vármegye törvényhatósági bizottsága az alispán jelentéséből örömmel vesz tudomást azpn mozgalomról, mely a M. Ovár— Halászi—Plédervár— Zámoly—Győr útiránnyal építendő gazdasági vasút létesítése érdekében megnyilvánult. Miután pedig már maga is többszörösen hangsúlyozta ezen vasút rendkívülfontosságát — mely a Szigetköz forgalmi biztonságát egy csapásra megállapítaná, r a gazdasági életnek egyszerre új irányt adna — ezen lakosság boldogulásának leghathatósabb eszközét teremtené meg a maga részéről egyelőre a legmessy szebbmenő erkölcsi támogatást biztosítja, sőt kijelenti ayt is, hogy tha az építési kérdés aktuálissá válik, a Törvényhatóság erejéhez képest anyagi áldozatokat is kész hozni a vasút létesítése érdekében, A helyi érdekek kellő biztosítására a közgyűlés az alispánt, tiszti főügyészt és az Államépítészeti Hivatal főnökét jelölte ki a vasút érdekeltség végrehajtó bizottságába. Az 1907. július 9-én kelt kereskedelemügyi miniszteri leirattal az új érdekeltség is megszerezte az előmunkálati engedélyt a Győr—Moson-Magyaróvár között kiépítendő gazdasági vasútra. A jogi alap biztosítása lehetőséget adott a felmérő munka beindulására. Szesztay László mérnök, műegyetemi magántanár, mint a vasút tervezője sürgősen hozzálátott a szükséges adatok beszerzéséhez. A többszöri helyszíni kiszállások és egyéb úton szerzett információk alapján még a folyó év őszére elkészítette a vasút tervezetére, költségeire, várható jövedelmezőségére s az alapítás módozataira vonatkozó véleményét. Előadására az előkészítő bizottság 1907. október 27-i ülésén került sor. Az azonos időben nyomtatásban is megjelent tervezetben a felvetett vasutak törzsét továbbra is „a Győrből kiinduló s Győrújfalu, Zámoly, Tadamér, Dunaszeg Ráró- Asvány, Hédervár, Zseli, Damó, Püski és Halászi községek érintésével Magyaróvárig vezető vonal képezi” (L ábra). A vonalvezetés részleteinél a győri csatlakozással összefüggő kérdésekben jelentős szerep jut Szigetköz személy- és teherforgalmi igényeinek. A javaslat szerint Győr belterületén „kedvező vonalvezetésnek lenne tekinthető az a megoldás, melynél a személyforgalom vonala a központi személypályaudvar főépülete előtt elhelyezett végkitérőből kiindulva s a Baross-híd alatt átvezetve az államvasuti pályaudvar és a vásártér között fekvő utcán halad a köztemető felé, majd a temető mellett tovább vezetve az Arpád-út és Budaiországút találkozásánál egyesül az átrakó-állomás felől a m. kir. államvasutak dunaparti összekötő vágánya mentén vezetett tehe forgalmi vonallal s e ponttól kezdve, mint egyesített személy- és tehe forgalmi vonal a dunaparti összekötő vágánnyalpárhuzamosan halad s a Dunasoron végig vezetve Győr sz- kir. város által a kis Dunán tervezett új hidra kanyarodik fel s azon áthaladva hagyná el a város belterületét.0 8 9 10 8 GyMSMGyL Moson megye alispáni iratok 1900 1907. 9 Uo. Moson megye közgyűlési jegyzőkönyve 154 1907. 10 Szesztay L., A szigetközi gazdasági vasút tervezetének ismertetése. (Bp., 1907) 4. p.-229-
