Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A győri gazdaság és a közlekedés fejlődése
A győri gazdaság és a közlekedés fejlődése hogy Budapest a szállítási vonalba esik, Győr állja a próbát, mindkettő kereskedésére büszke lehet az ország. A bécsiek a gabonakereskedelemnek új irányt adni nem fognak, a fölény megtartása érdekében azonban még sok a teendő. A közlekedési viszonyok javítása mellett gabonaraktárak létesítésére van szükség. A GySEV-vel a győri kereskedők a gabonaforgalom bővítését remélték. Örömüket fejezték ki, hogy a vasút egy gazdag területnek nyújt új lehetőséget. ,A kerékmarasztaló, kátyús utak, melyeknek talán párjuk alig van hét vármegyében — avpk a süppedékes, agyagborított országutak, melyekbe kerékagyigjár a kocsi —, nem lesznek jövőre meggyötörve a gabonaszállító terhes kocsik által”-itta. a Győri Közlöny 1875. november 7-i számában. Pozitív változást a közvetítő kereskedelemben az új vasút sem hozott. Sőt, a helyzet egyre romlott. 1879-ben a Győri Lloyd Kereskedelmi Társulat a városhoz intézett beadványában már arról írt, hogy a kereskedés a győri piacon évről évre csökken, s számos nagykereskedő cég elhagyta városunkat. Ennek oka az, hogy Bécs mindent megtett közvetítő kereskedelmi központtá válása érdekében, s ehhez megfelelő partnerre talált a Duna-Gőzhajózási Társaságban. A Duna partján és a legtöbb pályaudvaron álló nagy raktárházzal, s a Duna közveden összeköttetése a vasútvonalakkal a kereskedelmet fokozatosan Bécsbe édesgették. Győr ugyan elvesztette elsőbbségét, de nem vesztette el kedvező fekvését, s alkalmas intézkedésekkel ismét versenyképessé válhat. A hátrányos helyzet megszüntetéséhez az állam segítségét kérték. A szárnyvonal kiépítése mellett fontos feladat volt egy Duna-parti közraktár létesítése. Ez utóbbihoz csak a század végére kapták meg az engedélyt, amikor a győri gabonaforgalom már nem jelenthetett veszélyt a budapestire. Az 1870-es évek második felében több ízben is felvetődött Komárom (Újszpnyj és a főváros közveden vasúd összeköttetésének kérdése, melynek megépítésére a GySEV és a nyugad vasút is pályázott. Az építés jogát a magyar állam magának tartotta fenn. Az 1882: XLV tc-ben szentesített szerződésben az osztrák államvasút a Bécs—Újszőny-i vasút magyar részét átadta a MAV-nak, cserébe a magyar állam Vágvölgyi vonaláért. A MÁV ezután befejezte a Duna jobb parti vasút még hiányzó részének felépítését, melyen 1884. június 18-án indult meg a forgalom. Győr közvetítő kereskedelmi érdekeit e vonal sem szolgálta, hiszen a győri piacról újabb területek szakadtak le. Ezt regisztrálta a Győri Közlöny 1884. évi 17. számában, mely 1 évtizeddel korábban még a város stabil kereskedelmi pozíciójáról írt: „Győr három folyó partjára mosott gyöngye a hazának, a kereskedelem csomópontja, és a jólét kiapadhatatlan kúforrása volt. Ma minden majdnem tökéletesen megszűnt. Csorna, Pápa versenyez velünk, és hogy mennyire süllyedtünk, leginkább bizonyítja az hogy nem siker nélkül. Komolyan érezzük a hatást, melyet a szomszéd városkák piacai reánk gyakorolnak. Kivitelünkről nem is szólunk, mert nincs. ” Ezek a megállapítások, ha egy kicsit dramatizáltak is, tény, hogy a győri közvetítő gabonakereskedelem nagymértékben veszített súlyából, s ezt a városi polgárság jelentős része is érzékelte. A városvezetés és a kereskedők még ebben a helyzetben is makacsul ragaszkodtak a számukra kedvezőnek látszó vasutak kiépítéséhez.-220-
