Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A győri gazdaság és a közlekedés fejlődése
A győri gazdaság és a közlekedés fejlődése 1882-ben a szélsőbal párt vezére, Krisztinkovich Ede ügyvéd folyamodott a minisztériumhoz előmunkálati engedélyért egy Győr—Zirc közötti vasút megépítéséért. A 8 mérföldre tervezett vasút forgalmát 31 000 lakost figyelembe véve évi 46 500 utasra és 62 0000 q teherforgalomra tervezték. A pénzt nem sikerült előteremteni, s így kiépítésére csak a 90-es évek közepén került sor. A 80-as évek elején már több előre látó polgár felismeri, hogy a vasúthálózat birtokában Győr továbbra is előnyös helyzetben van, csak az új viszonyokhoz kell alkalmazkodni. A helyes út keresésében a Győri Loyd Kereskedelmi Társulat járt az élen. Tagjai azt javasolták, hogy a tőkés kereskedők egyesüljenek megfelelő vállalatok létesítésére, alapítsanak gyárakat. A céhes keretekből kinövő vállalkozások elsősorban a vas- és fémipar területén érvényesülnek. Ezek az adott időszakban is fokozatosan fejlődnek, nagyüzemekké azonban nem válnak. A valóban gyárrá válni képes üzemek a nyers termények feldolgozására alakulnak. Ezek közé tartoznak a gőzmalmok, a Kohn-féle olajgyár, a Mellerféle olajgyár s az 1884-ben létesült szeszgyár. Az adott időben a győri városvezetés és a polgárok mindent elkövettek, hogy helyzetükön javítsanak. Többek között az 1884-es esedékes országgyűlési választás idején olyan képviselőjelölt után néztek, aki országos tekintélynek örvend, szimpatizál a város érdekeivel, és tenni is képes. Ezt a személyt találták meg Baross Gábor közmunka- és közlekedésügyi államtitkárban. Dr. Kovács Pálnak, a Szabadelvű Párt nagy tekintélyű győri elnökének vezetésével küldöttség kereste meg és kérte fel Baross Gábort, hogy fogadja el Győr város képviseletét az országgyűlésben. A Győri Közlöny c. liberális lap 1884. március 16-i számában mutatta be a győrieknek Baross Gábort, aki már 9 év óta tagja a képviselőháznak, és országos tekintélynek örvend, s országos törekvései egybeesnek Győr érdekeivel. 1871-ben lett köz- és váltóügyvéd, s azóta karrierje állandóan növekszik. 1875-ben szülőföldjén, a Trencsén megyei illava-puchovói választókerületben egyhangúlag országgyűlési képviselővé választották, melyet azóta is képvisel. A Győri Közlöny 1884. június 1-i számában a várost érintő aktuális kérdések megoldása reményében agitált a 36 éves, ambiciózus politikus mellett. Az alkalmi rigmus a következő: hát barátim, álljunk csak melléje, így lesz a választás Győr becsületére; Közraktár, Duna- és Kába-szabályozás Tőle függ majd egykor és megannyi sok más. Hogy tehát ezek majd váljanak javunkra Szavaznunk egy szálig mindnyájan Barossra. Es kiáltsuk, mint égj összetartó tábor, Éljen Győr követe; Éljen Baross Gábor!” Barossnak nem kis gondot okozott a győriek felkérése, hiszen szülőföldjétől kellett megválnia, ahol elindították pályáján.-221 -
