Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)

A győri gazdaság és a közlekedés fejlődése

A győri gazdaság és a közlekedés fejlődése

számban képviseltették magukat. A 173 alapító tagból 76 volt más megyebeli.11 Az egylet komoly erőfeszítéseket tett a gazdaságok gépesítése, a termelés korszerűsítése érdekében. Felméréseket végeztek a megye nagy gazdaságaiban (Pannonhalmi Főapátság, Hédervári uradalom) folyó termelésről, a gazdaságok gépi felszereltségéről, a hitelviszonyokról, az értékesítési lehetőségekről. A felmérésekből egyértelműen kiderül a termelőknek a hitelhiány miatti kiszolgáltatottsága. Gróf Viczay Héder földbirtokos a gazdaságáról adott tájékoztatójában pl. a következőket írta: „E vidéken a% uzsorások légiói ayon szerencsétlen forrás, melyekből minden, kivált kisebb földbirtokosok pénzszükségleteik fedezésére meríteni kénytelenek. E forrásban fullad meg minden ipar, és a telhetetlen torok nyeli el nyom nélkül a földművelés fáradozásainak gyümölcsétV2 A Gazdasági Egylet kiállításokkal, díjak kitűzésével is igyekezett a termelőket eredményesebb gazdálkodásra serkenteni és a gazdaságokat segítő ipart támogatni. Tevékenységének eredményességét bizonyítja, hogy a 60-as években a győri mezőgazdasági ipar termékei: Stadel Károly cséplőgépei, rostái, szecskavágói, Milánovics János sorvezető gépei mind megtalálhatók a megye nagygazdaságaiban. Az egylet a Győr város kereskedelmi és gazdasági életére kedvező vasútvonalak építésének szorgalmazásába is bekapcsolódik. Az 1865. március 18-i közgyűlésen többek között felvetődött, hogy az Alföldnek a Buda-kanizsai vasútpálya által való összeköttetése a tengerparttal Győr és vidéke kereskedését nagy mérvben csökkentette olyannyira, hogy tartani lehet, miszerint ha a több oldalról tervezett, u.m. Győr-Pápa-Kanizsa-, Győr- Czgnki vasúti, valamint a BJiba folyó hajókázhatóvá tételi ügyek iránt mutatkozó részvét nem gyámolíttatik, a már syunnyadózófelvidéki kereskedés is egészen elenyészik”A

1871-ig Győr külkereskedelmi vonatkozásban kizárólag Béccsel áll vasúti összeköttetésben, s az értékesítést illetően a felvevő piac függvényévé vált. E kiszolgáltatott helyzet fenntartását segítette elő a Dunagőzhajózási Rt. és az osztrák vasúttársaság. 1867 nyarán pl. — a legkisebb forgalmú időben — azt közölte az osztrák vasúttársaság a kereskedelmi testülettel, hogy a nagy forgalomra való tekintettel nem tudnak árut felvenni. A testület a tanács sürgős intézkedését kérte az ügyben. Beadványukban előadták, hogy nagyon kívánatos lenne, ha a Magyar Kereskedelem és Közlekedésügyi Minisztérium a „nagyrészt, vagy tán kizárólag idegenekből álló vasúti társulati igazgatóságok rendeletéi fölött ellenőrködnék, s őket arra kényszerítené, hogy azpn ország érdekének előmozdításáról is gondoskodjanak, melyeknek kenyerét eszik és zajával gazdagoknak”}4 A kereskedelmi forgalom akadályainak felszámolására történtek intézkedések, Bécs és Pest harapófogójában azonban a közvetítőkereskedelem sorvadását nem lehetett megállítani.

Az abszolutizmus idején a gyáripar kifejlődését számos tényező akadályozta: a védővám hiánya, a kezdetleges hitel, a közlekedési viszonyok elégtelensége, a felvevő piac elégtelensége stb. A fölös pénzzel rendelkező személyek elsősorban a kereskedelembe fektették tőkéiket, mivel a befektetés itt gyorsan és jelentős haszonnal térült meg. Különösen érvényes volt ez a kedvező adottságokkal rendelkező Győr városára. 11 12 13 14

11 GyMSMGyL Győrvidéki Gazdasági Egyesület iratai alapítási jegyzőkönyv 1862. december 20.

12 Győrvidéki Gazdasági Egyesület évkönyve 1860-1879-ig Győr, 1879. 86. 1.

13 GYVL Győr város tanácsának iratai II. 46/1867. sz.

14 U. o. II. 88/1863. sz.-211 -