Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A győri gazdaság és a közlekedés fejlődése
A. győri gazdaság és a közlekedés fejlődése A gyáripar nagyon lassú ütemben bontakozott ki, s elsősorban a mezőgazdasági iparágak fejlődésére került sor. A mezőgazdasági gépgyártásban jelentős szerepet játszott az 1845-ben létesült Stadel Károly-féle gazdasági gépgyár. A mindössze 4-5 fővel dolgozó üzemből olyan kitűnő cséplőgépek és egyéb mezőgazdasági gépek kerültek ki, amelyek a fejlett nyugati országokból származó gépekkel is felvették a versenyt. Az 1860-as években a megye nagy gazdaságaiban közkedveltségnek örvendtek Stadel Károly gyárának termékei. A gyár az 1870-es évek elején 1 gőzgéppel és 10-12 segéddel dolgozott. A malomiparban az 1845-ben létesült, 32 lóerős gőzgéppel rendelkező Toma-féle gőzmalom emelkedett ki, amely 24 óra alatt 6 kövön 160-170 osztrák mérő gabonát volt képes megőrölni. A győri molnárcéhnek 35 hajómalma dolgozott a Nagy- és a Mosoni-Dunán, ezek 24 óra alatt 15-20 mérő gabona őrlésére voltak képesek.15 A mezőgazdasági iparágak mellett más iparágak kibontakozása is az abszolutizmus idején kezdődött meg. 1852-ben létesült a svéd gyufát gyártó Neubauer gyufagyár, amely 5 fővel dolgozott. Szabó Samu 1866-ban takaréktűzhelygyárat alapított. Megindult a gyáripari fejlődés a Győr közvetlen szomszédságában lévő Győrsziget községben is. 1851-ben kezdte meg működését 10 fővel a Kohn-féle olajgyár. A gőzgéppel rendelkező gyárban 22 óra alatt 50 q olajmagvat dolgoztak fel. 1862- ben létesült Singer Mór gazdasági gépgyára. Az élelmiszeriparban különösen jelentős volt a termékeiről Európa-szerte ismert Nagy Mihály-féle tésztagyár.16 A tárgyalt időszak alatt - a városi hatóság pénzügyi gondjai és az egyéb nehézségek ellenére — jelentős gazdasági fejlődés figyelhető meg Győrött. A városi vezetés a dunai szállítás örökkévalóságában bízva a közvetítőkereskedelem fenntartását és fejlesztését tekintette legfőbb feladatának. A vasúthálózat kiépülésével azonban a kereskedelmi forgalom iránya megváltozott, s Győr elvesztette korábbi közvetítőkereskedelmi kulcspozícióját. Ez nagy csapás volt a városra. A fejlett közlekedési viszonyok azonban maguk is hozzájárultak ahhoz, hogy a század végétől megkezdődjék Győr nagyipari várossá való átalakulása. 15 GYVL Győr város tanácsának iratai II. 88/1863. sz. 16 Magyarország vármegyéi és városai. Győr vármegye Bp. é. N.! 126-132. p.-212-
