Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A győri gazdaság és a közlekedés fejlődése
A győri gazdaság és a közlekedés fejlődése Gróf Viczay Héder hédervári földbirtokos a gazdaságáról adott tájékoztatóban írta 1862-ben, hogy Győrött a „kereskedelmi forgalom egy idő óta csaknem egészen tönkre látszik menni"? A kereskedelmi forgalomra gyakorolt nyomás ellensúlyozására a kereskedelmi társaság kedvező vasútvonalak kiépítését vette tervbe. 1862-ben a győri kereskedők a megye földbirtokosaival összefogva egy Győr-Pápa-Keszthely-i vasút létesítésére alakítottak társaságot. Céljuk az volt, hogy Győr a legrövidebb úton kerüljön kapcsolatba az Adriai—tengerrel, s helyreállítsa a Buda—Kanizsa-i vonal felépítése előtti előnyös helyzetét. A gyülde tagjai különböző számításokkal igyekeztek bizonyítani városuk közvetítőkereskedelmi kulcsszerepét. 1866-ban egy Győr-Gráz-i vasút kiépítésére alakult érdekeltség. A terv 1871-72-ben valósult meg, de a győriek által szorgalmazott vonalvezetéstől jelentős mértékben eltérően. A közvetítőkereskedelemben érdekelt városi polgárok mindent elkövettek pozícióik megtartásáért, hiszen a lakosság többsége közvetlenül vagy közvetve érdekelt volt a közvetítő kereskedelemben. A győri földtulajdonosok nagy része is fuvarozásból élt, s a gazdálkodást csak mellékfoglalkozásnak tekintette. A Győri Első Takarékpénztár is a kereskedelmi élet szolgálatában állt. Egy 1862-ben készült nyilvántartás szerint Győrött a 144 foglalkozási ágban összeírt 1395 önálló keresettel bíró személy között 400 főt tettek ki a kereskedők, szállítók, alkuszok, hajósok, fuvarosok és molnárok. 213 volt a vendéglősök, a különböző szeszes italt mérők, az étteremtulajdonosok és a fogadósok együttes száma.8 9 A város gazdasági fejlődésére hátrányosan hatott viszont, hogy a Kereskedelmi és Iparkamara székhelye Sopron volt. A városi vezetés több ízben is sérelmezte, hogy a kamara németül levelez, német nyelven adja ki jelentéseit, amikor Győr város és a megye kereskedő és iparos rétegének többsége magyar anyanyelvű. Győr város tanácsa a fenti indokokra és Győr gazdasági jelentőségére hivatkozva kérte a helytartótanácstól a Kereskedelmi és Iparkamara Győrbe helyezését. Kérelmükben leírták, hogy „egyetlen esetet sem tudnak felemlíteni, mely szerint a Soproni ipar és Kereskedelmi Kamara Győr városa, mint az egész kerület legfontosabb kereskedelmi telepje, iparának és kereskedési forgalmának érdekében felemlíthető buzgalmat, vagy közreműködést tanúsított volna... ”.10 A helytartótanács azonban nem változtatott az eddigi helyzeten. A győri gabonaszállítás versenyképességének előmozdítására megalakult 1864- ben a Győri Gőzhajózási Rt. amely főleg a délvidéki gabona felhozatalára rendezkedett be. A társaság 1867-ben 5 teherszálHtó gőzhajóval és 21 uszállyal rendelkezett. A kereskedőknek és hajósoknak 31 nagy gabonahajójuk volt. Győr jelentős felvevő piaca, közvetítőkereskedelmi szerepe a vonzáskörébe tartozó termelőket is megmozgatta. A földbirtokosok érdekeik védelmére, valamint a gabonatermelés és állattenyésztés fejlesztése érdekében 1860-ban megalakították a Győrvidéki Gazdasági Egyletet, amelyben a szomszéd megyék földesurai is jelentős 8 Bay Ferenc: i. m. 58-59. 1. 9 GYVL Győr város tanácsának iratai 42/1862/11. sz. 10 GyMSMGyL Győrvidéki Gazdasági Egyesület iratai alapítási jegyzőkönyv 1860. február 15.-210-
