Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)

A győri gazdaság és a közlekedés fejlődése

A győri gazdaság és a közlekedés fejlődése

Győr gazdasági fejlődése 1849-1867 között

A szabadságharc leverése után Győr város közigazgatási hatóságára és a lakosságra súlyos terhek nehezedtek. A kinevezett közigazgatási apparátusnak, bár igyekezett kiszolgálni a rendszert, tevékenysége során számtalan nehézségekkel kellett megküzdenie.

Az önkormányzat felszámolásával először a katonai diktatúra érvényesült, majd az önkényuralmi polgári közigazgatási rendszer bevezetésére került sor, a városigazgatás a megyefőnökség közvetien felügyelete alá került. A várost érintő fontosabb ügyekben a megyehatóságé volt a döntő szó. A helyzetet súlyosbította, hogy a város házipénztára üresen állt, sőt a közigazgatási hatóság adóságokkal kezdte meg működését, s az adósságok később még növekedtek. Klimisch József polgármester e kilátástalan helyzetben, 1853-ban a városvezetéssel az egész időszak alatt elégedetlen, Dorner Ede megyefőnök segítségét volt kénytelen kérni a pénzügyi viszonyok rendezéséhez. Kérelmében leírta, hogy a város a közadó 2 év óta elmaradt kivetése és beszedése miatt olyan „aggasztópénzügyi állapotba jutott, bogy a heti napszámosait is kielégíteni r a legszükségesebb napi kiadásokatfedezni nem képes.A megyefőnök elutasította a segítségnyújtást, és a polgármestert tette felelőssé az állapotokért.1 Dorner Ede nem vette figyelembe a városra nehezedő óriási terhet, s kíméletlenül érvényt szerzett a központi utasításoknak. 1853-ban pl. a birodalmi rendelkezéseknek megfelelően bölcsődék felállítását sürgette a városban. A városvezetés gyűjtés útján próbált eredményt elérni, de a lakosság az önkényuralmat szolgáló szervekkel szemben elzárkózott mindennemű támogatástól. A sikertelenséggel kapcsolatban Dorner Ede kijelentette, hogy ez a város részéről nem más, mint „rendszeresített ellenszegülés mindaz ellen, ami nem sajátos elme szüléménye... /

1849 után a város gazdasági vérkeringésének elindulását a katonai beszállásolás, a katonaság ellátásáról való gondoskodás, a polgári lakosság zaklatása és a politikai bizonytalanság akadályozta. A rendkívüli drágaság, hitelhiány sok polgárt juttatott a tönk szélére. A közvetítő kereskedelemben, a korábbi évtizedekben jelentős szerepet játszó Győr városa a nehézségek ellenére viszonylag rövid időn belül túljutott a krízi- 1 2

1 GYVL Győr város tanácsának iratai. Miniszteriális iratok 21464/1853. sz.

2U. 0.21477/1853. sz.-207-