Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A győri gazdaság és a közlekedés fejlődése
A győri gazdaság és a közlekedés fejlődése sen. Az abszolutizmust szolgáló megyei vezetésnek is érdekében állt, hogy a termelés minél előbb elinduljon, és ezáltal a felsőbb rendelkezéseknek eleget tudjanak tenni. A fenn állóviszonyok normalizálása, bel- és külföldi mozgási lehetőségek biztosítása után Győr város polgárai nagy buzgalommal vetették bele magukat a közvetítő kereskedelembe. Wurda Ferencnének, egy befolyásos városi polgár feleségének naplója is bizonyítja, hogy 1850 végén Bécsben a gabona és hízóállat kedvező értékesítésére nyílt lehetőség. A város polgárai igyekeztek ezt kihasználni, hiszen a magyar gabona, vágómarha, sertés kivitelének már a korábbi évtizedekben is Bécs volt a legnagyobb felvevő piaca. A 19. század közepén a nyugatra irányuló magyar gabonakivitelnek Győr volt az utolsó átrakodó állomása, s ennek révén a helyi kereskedők, hajó-és magtártulajdonosok rendkívül kedvező helyzetbe kerültek. Közvetlenül és közvetett módon szinte az egész város érdekelt volt a közvetítőkereskedelemben. Sokan eredeti foglalkozásukat felhagyva kapcsolódtak be a gabonaszállításba. A gabonaszállítás nemcsak munkalehetőséget, hanem tisztes keresetet is nyújtott. A városvezetés a közvetítőkereskedelmi pozíció megtartása érdekében különösen nagy súlyt helyezett a közlekedési viszonyok javítására. Az 1830-as években tervezett Bécs-Győr vasút mielőbbi kiépítése érdekében a város vezetői a megye legnagyobb földbirtokosaival (a győri püspök, a győri káptalan, a Aéderváry uraság) fogtak össze. A város törekvéseit Győr-és Moson megye is támogatta. Utóbbi községeit is mozgósította a vasútépítés érdekében, s nyilatkozataikat megküldte a vasúttársaságnak. Győr város tanácsa a vasutat elsősorban a helyi közvetítőkereskedelmi érdekek szolgálatába kívánta állítani. A vasúttársasághoz intézett átiratukban kijelentették, hogy a vasút felépítése akkor lesz igazán kedvező a városra, ha a vasútállomás a hajóállomáshoz a legközelebb épül fel, és a két fontos közlekedési csomópontot vasútvonal fogja összekötni. A városi tanács a vásártér egy részének vasúti célra történő átengedésére is hajlandó volt3. Az osztrák vasúttársaság azonban saját és a birodalmi érdekektől vezérelve nem látta szükségesnek a szárnyvonal kiépítését. A vasútállomás és a vasút végül is 1855- ben — a vasúttársaság elképzeléseinek megfelelően — a vásártéren épült fel anélkül, hogy a város igényeit kielégítették volna. így a hajókról a vasútra történő közvetlen átrakodás hiányában a kereskedőkre többletkiadások hárultak. A város vezetői évtizedekig harcoltak a hajó- és vasútállomás között 2 km-es szárnyvonal kiépítéséért. Ez azonban csak akkor épült fel, amikor a város közvetítőkereskedelmi kulcsszerepét már elvesztette. 1856-ban a vasút tovább épült Komáromig, ezzel Győr központi szerepe is csorbát szenvedett. A bőnyi közbirtokosság pl. a vasút megnyitása után a 14 000 hold földjén termett gabonát Nagyszentjánoson vagonírozta be. A hédervári uradalom szemesterményét és vágómarháit — 15-20 krajcárral magasabb áron — Mosonban értékesítette.4 Az évszázadok óta Győr közvetlen vonzáskörébe tartozó területek egy része kezdett leválni. Ez a vasút megnyitása után a közvetítőkereskedelemben egyelőre nem 3 GYVL Győr város tanácsának iratai. Miniszteriális iratok 21528/1853. sz. 4 GyMSMGyL Győrvidéki Gazdasági Egyesület iratai 1862. év-208-
