Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A közoktatás ügye
A közoktatás ügye A továbbiakban felhívták a közgyűlés figyelmét arra, hogy a népiskolai törvény előírásai szerint Győrött az iskolaszék felállítására ez ideig nem került sor. Ezt mielőbb meg kell alakítani s a nevelésügyi állandó bizottmány a továbbiakban csak a reál- és rajziskolára fog felügyelni. A javaslatnak megfelelően a városi közgyűlés 1870. augusztus 8-i ülésén határozatot hozott a városi katolikus elemi iskolákra közvedenül felügyelő iskolaszék felállítására. A 26 tagból álló testület elnöke Czap Ferenc tanácsnok lett. Tagjai a törvényhatóság munkájában meghatározó, valamint a pénzügyekben jelentős befolyással bíró személyek, ezen kívül a városrészek katolikus lelkészei és a tanítói kar két választott képviselője lettek.11 Munkájukat a népiskolai törvénynek a községi iskolaszékekre vonatkozó rendelkezései alapján kezdték meg. Először a katolikus tanító kar által kidolgozott egységes tantervet vitatták meg. A tanítótestület határozata alapján a közgyűlés intézkedését kérték, a belvárosi római katolikus elemi iskola 4 évfolyamának 6 évfolyamra történő felemelését. Ezen kívül közölték, hogy a tam'tók egyletbe kívánnak tömörülni s fegyelmi ügyekben az iskolaszék közvetítését fogják igénybe venni. Az iskolaszék kisebb módosításokkal fogadta el a tanítói kar előterjesztését, majd javasolta a közgyűlésnek, hogy kebeléből az eddigi gyakorlatnak megfelelően nevezzen ki iskolaigazgatót. Az előterjesztésnek megfelelően a belvárosi római katolikus elemi iskola igazgatójává Winterl Antal városplébánost nevezték ki. A külső városrészek róm. kát. elemi iskoláinak irányítására és felügyeletére iskolai albizottmányok jöttek létre, élükön gondnokokkal. Ezeknek az iskoláknak az igazgatói a róm. kát. lelkészek lettek. A városi róm. kát. iskolaszék a továbbiakban igyekezett magát függetleníteni a városi közgyűléstől, s a népiskolák fenntartására biztosított összeg feletti rendelkezési jogot megszerezni. A közgyűlés ezt nem fogadta el, hiszen a városi rom. kát. elemi iskolák semmi vagyonnal nem rendelkeztek, s a városi törvényhatósági bizottság ezek fenntartására az állami adó után kivethető 5 % (7250 Ft) helyett évente 10 697 Ft-ot fordított.11 12 Az iskolaszék felállítása nem oldotta meg a kát. elemi iskolák problémáit, mert az alapvető iskolaügyi kérdésekben továbbra is a vegyes hitfelekezetű tagokból álló közgyűlés döntött. Az 1868. évi népiskolai törvény az iskolaügy területi állami felügyeletének biztosítása céljából tankerületeket hozott létre, melyek élén a tanfelügyelők álltak, akik a közösségi és állami iskolák felett közvetlenül, a felekezeti iskolák felett pedig az iskolaszék közreműködésével gyakoroltak felügyeletet. Az Esztergom— Komárom—Győr tankerület élére kinevezett tanfelügyelő — Környey János — nagy igyekezettel látott munkához. A többszáz községet magában foglaló tankerületben a levelezésen kívül azonban mást nem tudott tenni. Kinevezésével egyidőben került sor a megye és város törvényhatósági bizottságának küldötteiből alakult tankerületi iskolatanács létrehozására, mely 1870-ben kezdte meg működését. A város törvényhatósági bizottsága az iskolatanács megalakítása óta a tagok delegálásán kívül nem foglalkozott annak munkájával. Fordítva ugyanez volt a helyzet a városi iskolaügyet illetően, így a törvényhatósági bizottság a vallás- és közoktatásügyi minisztérium leirataira mindig azt válaszolta, hogy a város róm. kát. elemi iskoláival 11 GYVL Győr város bizottmányának jegyzőkönyve 729/1870. sz. 12 Uo. 904/1870. sz.- 179 -
