Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A közoktatás ügye
A. közoktatás ügye A tananyagot illetően a belvárosi ún. főelemi iskolában már az 1868/69. tanévben előadták mindazokat a tantárgyakat, amelyeket a népiskolai törvény előírt, Sőt az első osztálytól kötelező volt a német nyelv tanulása és a 4. osztálytól a latin olvasás.27 Az Orsolya-apácák vezetése alatt álló elemi leányiskolában az 1870/71. tanévben a „gazdasszpnytan” keretében már bizonyos szakirányú képzést is nyújtottak. Ebben az intézetben természetesen az oktatás minden területét áthatotta a vallásos nevelés. Jellemző, hogy míg a fiúiskolában már a 2. osztálytól kezdve tanítottak földrajzot, történelmet és természettant, addig a leányiskolának csak a 4. osztályában találunk először magyar történelmet s az 5-6. összevont osztályban földrajzot és természetrajzot.28 Az egy- és kéttanítós, részben osztott vagy osztadan, külvárosi iskolák (Szabadhegy) tananyaga lényegesen kevesebbet ölelt fel, de még ennek megtanítása is rendkívüli feladatot jelentett a tanítóknak. Szakmai továbbképzés, érdekvédelem A tanítók szakmai továbbképzése a dualizmus korában a minisztérium által szervezett 1872. évi szünidei tanfolyammal vette kezdetét. Győrött 1872. augusztus 12-21. között került sor az un. póttanfolyamra, melyen a megye 153 népiskolai tanítója vett részt. A tanfelügyelő beszámolója szerint a különböző hitfelekezetű iskolák tanítói napi 6 órán át „kitartó szorgalommal, a legnagyobb érdekeltséggel hallgatták az előadásokat”, melyekhez ez bemutató tanítások kapcsolódtak.29 A megye népiskolai tanítóinak első összejövetele az új oktatási módszerekkel való megismerkedés mellett más vonatkozásban is eredménnyel járt. Nem véleden, hogy a jelenlevő tanítók vetették fel először egy általános tanítóegylet megalakításának gondolatát. Már a továbbképzést követően megindult a szervezőmunka, melynek eredményeként 1873-ban létrejött a tanítók érdekvédelmi szerve, a Győrvidéki Tanítóegylet. Az egylet felekezeti különbség nélkül fogta össze a tanítókat és az érdekvédelmi funkció ellátásán kívül nagy jelentőségű volt a tanítók szakmai képzése, gondolataik, tapasztalataik kicserélése szempontjából is. 1879-től Győrvidéki Tanítóegylet Értesítője címen havi folyóiratot adott ki, mely a szakma kiváló mestereinek nyújtott közlési lehetőséget. A tananyag egyes témaköreinek feldolgozására az egylet évenként pályázatot írt ki s a nyertes munkákat közölte folyóiratában. A tanítóegyletet a tanfelügyelőség támogatta a tanítók szakmai tudása és az oktatás színvonalának emelése érdekében kifejtett munkájában. Vargyas Endre általában elégedett volt a győri népiskolai tanítók szakmai, tudásával, tanítási módszereivel és minden tőle telhető támogatást megadott munkájukhoz. A Győrmegyei Tanügy c. lapjában arra hívta fel a tanítóság figyelmét, hogy a „népiskola feladata a nép gyermekeinek felvilágosítása, a zsenge elmék képzése, a kijelölt tantárgyak mindegyi27 GYVL Győr város minta főeleim iskolájának anyakönyve 1868/69. év. 28 Uo. Győr város közgyűlési iratai 827/1870. sz. 29 Győri Közlöny 1872. szeptember 22.- 172-
